Ki járt a kert alatt?

 Lesétáltam a kert végébe, kicsit körülnézni, ibolyát keresni. Miért is ne! Viszont a kákicsok virágoznak, meg a sárga primulák, s egy lila. Amiért a szívem szakad meg a hosszú szárúak elvesztek.

Szóval a kert alján, a "patak" partján valami furcsa volt. Letört ágak, mély nyomok. Tolvajok jártak itt fát vágni? Aztán nézem a szomszédos villanypásztor drótjait, le-és kidöntve, kiterítve, figyelem a nyomokat: paták. Szarvasok jöhettek be a kertbe. Kérdés: hogyan, mert mindenhol a villanypásztorral lekerítették a szomszédos telkeket is a birkák miatt. Valahol biztos áttörték, ahogy nálunk is. Múltkor a faluban, jó, kifelé eső részen, de bent a faluban sétálva egy őz rohant ki az egyik nyitott kertből. Kora délután.

 A falusi hírharang (értsd facebook oldal) tele van gazdáikat kereső kutyák fotóival.

 Én meg csak rácsodálkozom, -bár magam sem értem miért- az ősszel érkezett kutyanemzedékre. Nőnek, nőnek, egyre nőnek. Még a picike törpe tacskó is, bár neki tegnap csak a hangját hallhattuk.

Mire leltem, megosztom, oly szépek: Papírvágással készült a polip, két hónapos munkával. Nézzétek meg a többit is:
 
 https://www.visi.co.za/masayo-fukudas-hand-cut-paper-artworks/

 https://www.instagram.com/kiriesousakukamasayo/
 

Kérdés

Hívtak-e fel benneteket telefonon, amiért a gázdíjat becsületesen befizettétek?

 Lett-e e nagy becsületességnek olyan jutalma, hogy napi 30 forintért köthettek élet - vagy baleset biztosítást az egész családnak?

S mikor nem értettétek az egészet, s rákérdeztetek mi is ez, kiderült, hogy valami Pannónia Biztosítótól hívnak benneteket.

Amúgy a telefonáló semmivel nem igazolta magát, s nagyon sértődött volt, hogy leráztam.

Így jártam a fene nagy becsületes befizetésemmel.

Remélem

nekem is hamarosan így süt a nap. Most árnyékban vagyok.

... és nálunk tegnap zengett a nyitnikék!!!!

Havunk csak ekkora, időnként nekikezd szakadni, aztán kifullad, s leáll a havazás, ez a kis semmi hó pedig elolvad.

Sötét a nappal, a szoba, a ház. Nem szeretem a sötét napokat. Olvastam Márta versét:

https://partfal.blogspot.com/2019/01/ho-ho-ho.html

oly jó volt elmerülni benne, lesimított.

Madár etetők, nálatok vannak cinkék? Innen eltűntek, hova lehettek? Viszont verebekből túltengés van. Mindig a régi mondás idézem amiben lócitrom és aszfalt is van. Nincs szegényeknek mit enni, nincsenek, nem járnak  úton már lovak sem.

Azért szeretem a telet.

A mai nap

valami eszméletlen gyengeséggel fog körül. Nem is értem. Mondjuk kettőig nem tudtam elaludni, aztán altatót, majd fájdalomcsillapítót vettem be. Ezekkel aztán elaludtam.

Egy könyvet olvastam,

 

 s dühöngtem. (Ilyen, s ennyi hibával, elírással begépelt könyvet még nem került a kezembe. Nem értettem, nem volt a kiadóban korrektor? Hogy mernek ilyen minőségben könyvet megjelentetni, a kiadót minősíti.Romániai magyar kiadó, egyébként.) A megjelenés gyalázata ellenére a könyv jó, Svédországban állítólag kultikus regénynek számít. Bűnügyi a köntös, de mögötte mély lélektani és társadalmi mondanivaló, s izgalmasan, jól megírva. ( Ezért nem értem az ellenmondásokat a tartalommal s a megjelenés formájával.) Engem minden esetre jól felkavart, a szereplők sorsa, a mindvégig jelenlévő titokzatosság, az egész miliője. A jelent átszövő múlt, a helyszín ridegsége, kietlensége időnként, s a mindezeken mégis áttörő érzelmek, tenni-és változtatni akarás.

Itt beleolvashattok: http://olvasat.hu/a-viznel-tortent/

Az írónő állítólag bűnügyi könyveket ír, egyre találtam rá a neten. A skandináv krimik rajongói biztosan ismerik/örülnének neki. Vajon ez is ilyen hibásan begépelt, kiadott?

Régi, könnyed vígjáték ma estére

Egyenes beszéd

Szembesítés

https://szemlelek.blog.hu/2019/01/06/12_borzaszto_kep