A tegnapi nap a pokloké volt, néha kiborulok a háztartásvezetés monotonitástál. Tegnap is így történt. Ezért is mentünk az erdőbe, no meg sejthető változás miatt búcsúzkodni is. Érdekes a tegnapi fotók többeteket ragadták meg, itt és az Instagramon kit kit ezért vagy azért. Örültem neki, mert akkor átjött az a szeretet,feltöltődést amit az erdő adott, ad nekem minden látogatásnál. S ez nem csak a látványt, de jelenti mindazt is ami mögötte van.
Mára szakad az eső egész nap, megérkezett, amit hiányoltunk november az ő esőivel, dereivel,majd jönnek a darás reggelek ,napok is. S megérkezett a fájdalom is mára, fájdalomcsillapítóval kellett harcolnom vele. s eljöttek a bebújós napok, mécsesek, gyertyák, füstölők, s a várakozás időszaka.
Találtam kedvenc sorozatot:
ezzel most egy ideig jól elleszek, de napi egy adással, mert tegnap már a sok háztól az agyam is káprázott, nemcsak a szemem.
Ma visszametszettem a kokárdákat és a hálás, hosszan nyíló barna krizantémokat. Hamar átültettem a már (hetek óta) megásott gödörbe a Melinda loncot. S kiástam a spirea japonica helyét, kb. 40 cm-el kerül odébb, de ott lesz jó helye. Micsoda színpompát mutatnak együtt a borbolyákkal, ősszel!
Nézem a tavalyi átásásának időpontját: november 24. Holnap lesz a napja,
lehet, ha az idő, eső megengedi őt is holnap ásom be új helyére.
Micsoda véletlen! Vagy nem is annyira véletlen. Látom a naptárban, hogy
tavaly ez volt az utolsó kert megnyilvánulás, ezzel zárultak a
munkálatok. S idén hogy lesz? Vagy akármilyen is az időjárás, akármilyen
hosszan tart a meleg, a vége szinte ugyanakkor van?
Kimentünk Sohollárra, régen jártunk itt. Zsebi boldogsága leírhatatlan volt. Hiába ült be eddig azonnal az autóba, mihelyt kinyitottuk az ajtaját, mostanában nem utazhatott. Kopaszodik az erdő, s mégis volt néhány színes fa. Az elkésők. Most is szép volt az erdő.
S volt aki másként vetkőzött, a kérgét dobta le. A szomszédra.
Felfelé tekintve az eljövendő napok időjárása sejlett felénk. S mégis, oly sok szépet kaptunk idén az ősztől. Köszönet érte.
Kedvenc bloggerem fedezte fel a filmet. Párizsi temető nappal és éjszaka, s évszakonként filmezve, szakértőkkel, s ami a sóját adja a természet oldaláról közelítve:
Szenzációs felvételek, lélekkel elkészítve. Aki tud idegen nyelven érti is amit lát, én sajnos csak a felvételeket élveztem, s következtettem. Így jár aki nem beszél nyelvet... Viszont, ezt már Katalin segítette a Joutube-on pl. a beállításoknál a magyar nyelvű felirat megtalálható, igaz, kissé döcögős a fordítás, de a lényeg benne van.
fotók a linkelt blogbejegyzésről valók
Én harmadszor nézem, eredetiben és fordítással láttam, most összekapcsolom a kettőt. Engem ez film nagyon megragadott.
A sok ág- és törzspakolás megtette a magáét, no és a front. Mára kifeküdtem. Sebaj, tudtam olvasni. Én a sorozat utolsó kötetét olvasom most, sorozat, de ugyanakkor mindegyik kötete magában is megállja a helyét. Jól ír, jól mesél, leköt, beszippant, van titka, ha az ember a nem vékony köteteit sorra olvassa el. S az első kötetben az olvasásról, a könyvekről szép gondolatokat vihetünk magunkkal. Tudjátok, a kis füzetecskékbe...
S jöjjön egy kedves : érkezett a favágó, megy hátra a fához, ej, de szép kertecske, mondta. A férjem is nekem, két nap múlva. Azért elismerés az embernek jólesik, akárhogy is.
Más. Reklám. Ha tudná az intézmény hogy is reklámozzák? Piacon vagyunk, gyógyszermellékhatás elkap. Eladó, ne a piac mellékhelyiségébe menjen, menjen a könyvtáréba, az legalább tiszta. (Megjegyzem a piac mellett van a bíróság, a börtön, a múzeum és a könyvtár is. Úgy látszik az a legelérhetőbb, legbejárhatóbb. Azért remélem az eladó könyvet is visz onnan.)
"A külseje olyan elhanyagolható, hogy még az unalom sem veszi észre, ha arra jár." Az olvasott könyvből, csak úgy, de oly találón írta le.
hogy kimásoljam ezeket a gondolatokat. Most x-szer kerültek elém, Nők Lapjákat pakoltam, aláhúztam, amikor olvastam. Ha már ennyire elém jöttek, megosztom veletek.
Az állatok szeretetéről:
"Egyébként a félelem leküzdésének is az ismeret a legjobb eszköze.... ha nem ültetünk a fejükbe idegenkedést egyik állatról sem, akkor marad elegendő hely a kíváncsiság után a tiszteletnek és a szeretetnek." A cikk egy pókokat is szerető, - tartó kisfiúról és családjáról szólt.
Az önálóvá válásról, az új, egyedüli élet kezdéséről mondta Tarján Zsófi:
"Olyan ez, mint amikor az ember beugrik a tengerbe, az első méterek a legnehezebbek, mert a partról még sokáig visszavernek a hullámok.! A hullámverésen valahogy át kell vergődni, és utána ott a végtelen óceán."
Grecsó Krisztián nyilatkozta, olyan finoman a fájdalmukról, reményükről:
"A legfőbb álomért nagyon sokat teszünk a feleségemmel, de a Jóisten fókuszába még nem kerültünk be, hiába ugrándozunk, hogy végre észrevegyen minket."
Koncz Zsuzsa (a vastagon szedett megfogalmazásért. Volt egy kollégám, anno, ő az erkölcsi cserbenhagyásos gázolás kifejezést használta valakire. Évtizedek távlatából maradt meg bennem):
"A lelki támadás a szüntelen panaszkodás, nyavalygás, a bajaim nyakadba zúdítása."
Ez a dal csak úgy ráadásnak, lehet nem véletlenül:
Olyan bonyolult vagyok és olyan mély
Csak én vagyok nekem a nagy regény,
És csúszok bele a sok hiányba
De mehetek bármely irányba
És nem horkol velem százöt kiló
(De leszólít folyton minden tahó)
Ha sírok az esőben titokban,
Még olyanom sincs, akivel megosszam
Csak azért vagyok, hogy nekem legyen jó
És az boldogít, ami nekem való
Tangózhatok a tilosban
És nem érdekel, hogy mindenki szembe rohan
Olyan jó...
Egyedül - egyedül élek a világban, erre vágytam
Egyedül - én nem bajlódok a babákkal meg a családdal
Egyedül - illetve hárman a magánnyal meg a kutyámmal
Egyedül...
Van némi gondom az evéssel
Zabálok vagy beérem kevéssel
És nézd milyen szépen lefogytam
Csak néha nyüszítek a sarokban
Ha öreg leszek meglesz mindenem
De nem fogja meg a ráncos kezem
Van iPhone-om meg trendi iPhone-tokom
De nem lesz unokapuszi a májfoltokon
És nem érdekel, hogy nekem legyen jó
És nem boldogít, ami nekem való
És nem szambázom a tilosban
És nincs mellettem senki, és nincs aki szembe rohan
Nem is jó...
Egyedül - egyedül élek a világban, erre vágytam
Egyedül - én nem bajlódok a babákkal meg a családdal
Egyedül - illetve hárman a magánnyal meg a kutyámmal
Egyedül - én nem bízom már többé másban, meg a csodában
S egy másik hangulatú:
Zeneszerző: Bencsik-Kovács Zoltán Dalszövegíró: Bencsik-Kovács Zoltán
