Most jött el az ideje,

hogy kimásoljam ezeket a gondolatokat. Most x-szer kerültek elém, Nők Lapjákat pakoltam, aláhúztam, amikor olvastam. Ha már ennyire elém jöttek, megosztom veletek.

Az állatok szeretetéről:

"Egyébként a félelem leküzdésének is az ismeret a legjobb eszköze.... ha nem ültetünk a fejükbe idegenkedést egyik állatról sem, akkor marad elegendő hely a kíváncsiság után a tiszteletnek és a szeretetnek." A cikk egy pókokat is szerető, - tartó kisfiúról és családjáról szólt.

Az önálóvá válásról, az új, egyedüli élet kezdéséről mondta Tarján Zsófi:

"Olyan ez, mint amikor az ember beugrik a tengerbe, az első méterek a legnehezebbek, mert a partról még sokáig visszavernek a hullámok.! A hullámverésen valahogy át kell vergődni, és utána ott a végtelen óceán."

Grecsó Krisztián nyilatkozta, olyan finoman a fájdalmukról, reményükről:

"A legfőbb álomért nagyon sokat teszünk a feleségemmel, de a Jóisten fókuszába még nem kerültünk be, hiába ugrándozunk, hogy végre észrevegyen minket."

Koncz Zsuzsa (a vastagon szedett megfogalmazásért. Volt egy kollégám, anno, ő az erkölcsi cserbenhagyásos gázolás kifejezést használta valakire. Évtizedek távlatából maradt meg bennem):

"A lelki támadás a szüntelen panaszkodás, nyavalygás, a bajaim nyakadba zúdítása."


Ez a dal csak úgy ráadásnak, lehet nem véletlenül:

 

Olyan bonyolult vagyok és olyan mély
Csak én vagyok nekem a nagy regény,
És csúszok bele a sok hiányba
De mehetek bármely irányba

És nem horkol velem százöt kiló
(De leszólít folyton minden tahó)
Ha sírok az esőben titokban,
Még olyanom sincs, akivel megosszam

Csak azért vagyok, hogy nekem legyen jó
És az boldogít, ami nekem való
Tangózhatok a tilosban
És nem érdekel, hogy mindenki szembe rohan
Olyan jó...

Egyedül - egyedül élek a világban, erre vágytam
Egyedül - én nem bajlódok a babákkal meg a családdal
Egyedül - illetve hárman a magánnyal meg a kutyámmal
Egyedül...

Van némi gondom az evéssel
Zabálok vagy beérem kevéssel
És nézd milyen szépen lefogytam
Csak néha nyüszítek a sarokban

Ha öreg leszek meglesz mindenem
De nem fogja meg a ráncos kezem
Van iPhone-om meg trendi iPhone-tokom
De nem lesz unokapuszi a májfoltokon

És nem érdekel, hogy nekem legyen jó
És nem boldogít, ami nekem való
És nem szambázom a tilosban
És nincs mellettem senki, és nincs aki szembe rohan
Nem is jó...

Egyedül - egyedül élek a világban, erre vágytam
Egyedül - én nem bajlódok a babákkal meg a családdal
Egyedül - illetve hárman a magánnyal meg a kutyámmal
Egyedül - én nem bízom már többé másban, meg a csodában

S egy másik hangulatú:

 Zeneszerző: Bencsik-Kovács Zoltán
Dalszövegíró: Bencsik-Kovács Zoltán

Voltam végzet és voltam esély

Valami tanulság van, de csekély

Hol voltál, kicsi hova tűntél

Mikor elmentél? Továbbléptem

 

Voltam mással és csont egyedül

Ha nagyon akarom, soha nem sikerül

Mennem kell, ha a szerelem hív

De remélem már csak veled utazom

 

Elvihetnél, hogyha szeretnél

Ahova akarnál, csak az út a cél

Ó, ha tudnád, te is akarnád

De letagadnád, mire vágyom

 

Úgy szelídülnék érted

Úgy odabújnék, ha kéred

Úgy belevágnék

Leragadnék, belehalnék

 

Voltam a csúcson és mélyen lenn

Lehetetlen még mélyebben

Hol voltál, kicsi hova tűntél

Mikor elmentél? De túléltem

 

Voltam mással és csont egyedül

Csak utazik az utazó, nem menekül

Mennem kell, ha a szerelem hív

De remélem már csak veled utazom

 

Elvihetnél, hogyha szeretnél

Ahova akarnál, csak az út a cél

Ó, ha tudnád, te is akarnád

De letagadnád, mire vágyom

 

Úgy szelídülnék érted

Úgy odabújnék, ha kéred

Úgy belevágnék

Leragadnék, belehalnék

 

forrás

Taminak(is)

"És megint úgy érzi az ember, hogy Párizsban ismét kigyúltak a fények." Karl Lagerfeld

"Mindig keresd a ruhában a nőt. Ha nincs nő, nincs ruha." Coco Chanel

"… az utolsó darabot, amit elmeneteled előtt magadra aggattál nyugodtan hagyd otthon, mert semmi szükség nem lesz rá." Valentino

"Egyetlen vallás sem képes olyan lelki békét nyújtani, mint a jólöltözöttség érzése." Miss E. Forbes (ahogyan Ralph Waldo Emerson idézi a Társadalmi célok című esszéjében)

s ha már öltözködés, jöjjön egy könyv,
 
 

s ha már  ruhakészítő akkor legyen főzőnő is .

Léleksimogatók

A szeretetteli személyiség nem irányítani akar, hanem táplálni, nem uralkodni, hanem hatalmat adni. A szeretet lelkünk gazdagsága és teljessége, amely rajtunk keresztül folyamatosan árad. 
Zukav, Gary

Angyalok járnak közöttetek, de nem tudjátok, kik azok.
Betty J. Eadie
 
És mégis, ma is, így is, örökké mennyit ad az élet! Csendesen adja, két kézzel, a reggelt és a délutánt, az alkonyt és a csillagokat, a fák fülledt illatát, a folyó zöld hullámát, egy emberi szempár visszfényét, a magányt és a lármát!
Mennyit ad, milyen gazdag vagyok, milyen megajándékozott, micsoda bőség, minden napszakban, minden pillanatban! Ajándék ez, csodálatos ajándék.  A földig hajlok, úgy köszönöm meg.
Márai Sándor

Az ember olyan lény, aki csak a másik kezéből, szeméből, öléből kaphat kenyeret, poharat, tudást, örömöt – mindent.
Ki mondja meg, hogy miért megyünk ölre mégis és annyiszor?
Ancsel Éva

Aki nem tud kapni – aki nem tud egy almát jó szívvel elfogadni, vagy egy ismeretlen ember kezét, amikor szédül -, aki nem tud örömöt fogadni, az továbbítani se képes. És nem jobb, mint a zsugori, aki adni képtelen.
Ancsel Éva

   forrás

Füzetemből

"Soha nem lehet tudni, hogy miből mi bomlik ki, minek mi a következménye, miféle, egyelőre láthatatlan utak nyílnak majd meg, hogy mire jók a falak, a kudarcok.

  

Amikor az ember a legmélyén van, akkor éri el, amiről nem is álmodott. Ha módunk van más perspektívából nézni a kudarcot, gyakran kiderül, hogy egy lépcsőfok volt, szó sincs arról, hogy kudarc lett volna. Később jövünk rá, hogy éppen ellenkezőleg."

Polcz Alaine

Füzetemből

A polcon akadtam rá, érdekes éppen mellettem volt. Ebben az átrendezett és összezsúfolt életemben gyakorlatilag alig találom valaminek a helyét.

"Tündérek tették bölcsőjébe a boldogság  adományát. .. Egyeseknek anyajegyük van,  neki vidámságjegye.

Isten egyenesen ír görbe vonalakkal.

A kimutatott bánat növeli mások örömét.

A véletlenek gyakran végtelen sorozattá állnak össze."
Francoise Dorint idéztem, sejtésem szerint a Prücsök című könyvből.

"A másikat elbuktatni nem lehetséges a magam megbuktatása nélkül. Mikor ráébredek erre, az már nem sejtés;  a legkínosabb tudás.Pokoli: elkésett." Korniss Mihály

"Könnyebb félni valamitől, mint vágyni rá."
Timo Parvela

"A boldogság az, amikor sokat kapunk. A  fájdalom az,  amikor ezt mind elveszik. Én nem akarok boldog lenni többé, mert az egyszer nagyon fájni fog." Kiss Ottó: Csillagszemű Márió

Valamikor volt egy olyan kósza gondolatom, hogy kérek mindenkitől egy-egy gondolatot a boldogságról. Oly sokan, oly sokfélét írtak róla. Szerencse, hogy elvetettem.

Amikor három évtizede

a munkahelyemen átmenetileg (tehát kicsit kívülállóként is)  dolgozó fiatal lány megalkotott egy munkahelyi kisokost,  senki sem gondolta volna, hogy (bár az emberek cserélődtek, s egy mag azért megmaradt), amikor néhány évenként előkerül, mennyire aktuálisak még mindig az abban leírtak.

Így jártam Rómer Flóris: A Bakony terményrajzi és régészeti vázlat c. könyvével.

Csapjunk akkor  a lovak közé!

"Igaz, ha az általam minden irányban átszelt, mintegy 42 négyszög mérföldnyi tért valami divatos, mulatságból utazó  kalandor által tett uttal összehasonlítjuk, ki hol gyorskocsit, hol gőzhajót használván hihetetlen gyorsasággal repül át egyes országokat, öszve kell zsugorodnom a Bakonyban tett e tenyérnyi körutammal. De lássuk mit hoznak rendesen haza azok, kik mint egy szüntelen kábulás közt  lélekzet nélkül rohannak a fővárosok gyüjteményein, színházain, templomain és legdiszesebb szállodáin keresztül, folytonos izgatottságukban azt sem tudván mihez kapjanak elébb? - Mit hoznak? A külföld szerfeletti magasztalását és túlbecsülését és a honiak meg nem érdemlett kicsinylő fitymálását, a mohó futásból eredt emészthetetlenséget, és legfeljebb annyinak tudását, a mennyit vezetőjüktől már megtudtak elindulásuk előtt....."

"Délfelé csak a Kapolcs veszi útját; mert  a balatonparti- a Bakonnyal egyenközüen, magasabb előhegyek gátolják  ennek természetszerü lefolyását - és így csak ezen  hegyláncról csörgedező patakocskák vizei  tartják fel e tájon a feltételezett , de tán még nem bebizonyitott belforrásokon kivül  a Balaton még alábbszállítandó színvonalát. Ha ezen a földbirtok tulságos vágya által sugallott terv valóban kivitetik, nem is emlitvén e hirneves vidék  és csodaszép tájkép eltorzulását, az ugy is eleget szenvedő somogyi partokat meddő homoktengerrel elözönlvén,  néhány év elteltével valóságos  kietlenné változtatva látandjuk; - de a Bakony viránya is silányulni, sok helyen száraz csúcsú fái törpülni fognak, s így erdejének tönkre tételével  forrásai is kiapadással fenyegetnek, s így egynehány birtokos  homokpartok utáni sovárgása, csak a Dunáig terjedő megyék közvetett  kárával fogna kielégítethetni."

"Évek mulnak, míg az egykor gondosan elhintett eszmék kifejlődnek, és ezért tartja őket sajátjának,  holott mások vetették azokat egykor arcuk veritékével el, és a hosszú idő, mely kikeltükig lefolyt, elfelejteti vele a gondos munkást; vagy tán néha jól is esik magát azon  édes csalódásba ringatni, hogy e nemes növény önön munkásságának szüleménye?"

Megjelent 1860-ban, a helyesírásban próbáltam tartani az eredetit.

Mondatok

"A retorikában nagyobb a fordulat, mint a valóságban történik"- hallom a rádióból, az államiból(!). Mindig veszekszem a megszólalókkal, férjem néha rám int. De, ha (ezzel nem kezdünk mondatot) egyszerűen nem tudok megnyilatkozásokat, ámításokat szó nélkül hagyni!

Ha jó helyen vagy a világban, ne menj el onnan! A Nagy kékség c. filmből (?)

"Az ember néha csak arra vágyik, hogy a szomorúság madaraival egyedül legyen!"

"Nem tudod megakadályozni, hogy a szomorúság madarai a fejed felett repkedjenek, de azt igen, hogy fészket rakjanak a hajadban."  Sharon Creech

"Amikor az élet túlórázik, az ember többet megenged magának." Jonas Jonasson

S, bár a hölgy nem erről ismert, de szívemből írt:
"Néha úgy érzem, hogy szellemi energiáim és  a fizikaiak egy része is arra megy el, hogy koordináljam a különböző szemüvegeim helyét." Petrik Adrienn

"Az emberek egymást választják ki, néha keressük egymást, de leggyakrabban egymásba botlunk, s azonnal ráismerünk  másikra, minta ősidők óta tudnánk, ki ő." Clarissa Pinkola Estés

"- Olykor eltöprengek, mire várunk?
Csönd.
- Hogy túl késő legyen."
 
"Ne gondold, hogy az élet, olyan amilyennek képzeled. A saját útján jár. Te meg a magadén. "Alessandro Baricco

Füzetemből

"Szobám egyik falán egy óra függ, de már nem jár. ….Amikor a város órái kongva elütik a hetet….akkor mintha a szobában is életre kelne az öreg óra.  Az öreg óra ilyenkor teljes összhangban érzi magát a világegyetemmel. …. Én is megálltam valamely időben. Én is úgy érzem, mozdulatlan vagyok, lecövekeltem.

De vannak röpke pillanataim, amikor titokzatos módon eljön az én időm.

Ilyenkor érzem, hogy még életben vagyok. Minden világos, a világ csodálatos.  Tudok alkotni, álmodni, repülni, és ilyenkor többet mondok el, többet érzek, mint a fennmaradó idő teljes egészében. A dolgok e harmonikus együttállása rendre ismétlődik, mint valami megváltozhatatlan sorozat.

Amikor először éreztem ezt, próbáltam ezekbe a pillanatokba kapaszkodni, gondoltam, örökre megállíthatom őket. De nem így történt. Ahogy az öreg órától, tőlem is tovaszáll a többiek ideje.

….És ha elmúlik ez a pillanat, s a másik órák, amelyek másik emberekben laknak, folytatják útjukat, én is visszatérek a megszokott mozdulatlan halálomba, a munkámhoz, a jövés-menéseimhez, amit életnek szoktam nevezni.

De tudom, hogy az élet másvalami.

Tudom, hogy az élet, az igazi élet azon pillanatok összessége, amelyek röpkék ugyan, de azt éreztetik velünk összhangban vagyunk a világegyetemmel.

Csak a teljesség pillanatai vannak, és akik ezt nem tudják, és örökké akarnak élni, azok a hétköznapiság szürke, folyton ismétlődő világára vannak kárhoztatva."

Jorge Bucay

Füzetemből

"- Az okosság nem minden..
- Hát nem.
- A jószívűség többet ér, mint az okosság.
- Igen, igazad van.
- És a bölcsesség sem az okosságon múlik.
- Ez is igaz."
Clive Wearing

Füzetemből

Gondolathegyek -  melyeken házunkat erős alapra építhetjük.

Gondolatfolyók - melyeken csillapíthatjuk szomjunkat, új távlatok felé evezhetünk.

Gondolatcsillagok - melyek vezérelhetnek bennünket, még  a legsötétebb éjszakákon is.

Jorge Bucay



Mára

"Mi azokhoz a pökhendi generációkhoz tartozunk, amelyek szentül hiszik, hogy születésükkor hosszantartó boldogságot  igértek a számukra - igértek? És vajon kicsoda?"
Amin Maalouf

A fenti gondolathoz: olvasgatva a blogokat, látom, hogy  mások is elkeseredve írnak, ki ezért, ki azért. Voltak nehéz időszakaim, s ilyenkor sokat segítettek a gondolatok. Reggelente felütöttem a füzeteimet, hogy ott nyíljon ki, ahol üzenet van számomra. Aztán a két oldal egyikén mindig megtaláltam a hozzám szólót, az adott napra szólót. Újra előveszem, hátha helyre tesz.

S még két módszer: Kornis Mihály írta a Vigasztalások könyvében a napirend fontosságát, ez is sokat segített nekem, mindig eltervezni mit szeretnék, este átgondolni , s egy hét után visszanézni mi nem valósult meg, mik a nehéz, gondot okozó területek?  S ki nem hagyhatom Popper Péter Belső utak könyvét. Tudom, ezek nehéz vigaszt adnak vagy könnyűt, de adnak, én sokat kaptam tőlük, vissza kellene térnem hozzájuk.

S akkor még jöjjön valaki :Yorge Bucay, lehet írtam már róla. Könyveiben egy-egy témát jár körül a maga módján, bölcsességével és pszichiáteri nézőpontjával. Lesímitja az ember lelkét, s mindig kap gondolkodnivalót a bölcsességéből. Akkor egyet most búcsúzóul magamnak, hát kinek?

"Úgy élünk a világon, hogy magunkban és másokban is gyűlöljük, megvetjük azokat a tualjdonságokat, amelyeket alantasnak, fenyegetőnek vagy haszontalannak tekintünk....És mégis, ha szánunk rá elég időt, a végén rádöbbenünk, milyen nehéz lenne az életünk azok nélkül, amelyeket egyszer annyira megvetettünk."

Tovatűnt

Ha képes vagy tökéletesen belemerülni a feledésbe, az újdonság varázsa sosem szűnik meg hatással lenni rád. Akárhányszor nézel meg valamit, egyszer fogod látni, mindig először, s mindig utoljára.

Faludi Ádám

Mit jelent, hogy tovatűnt? Úgy tűnt tova, mint a látott kép, amit az ember menet közben maga mögött hagy, de továbbra is ott van valahol, s várja, hogy más is megpillantsa?  Vagy lehet, hogy az idő inkább eltünteti maga mögött a nyomokat, szétporlasztja a múltat, s visszavonhatatlanul megsemmisíti.

Olga Tokarczuk

Vajon miért kerültek egymás mellé a fotó és ezek a gondolatok? S miért éppen ezek a gondolatok? Miért fognak, miért ragadtak magukkal, hogy kimásoljam, s őrizzem őket? Miért?