A látványért mentünk ki az erdőre. Imádom az őszi erdőt, s mint már százszor leírtuk idén igazán pazar látványban lehet részünk. A máskor emberekkel (és kutyákkal) tele erdőben csak mi voltunk, s az erdészház kerítése mögött valami állat, amitől Zsebi teljes izgalomba jött, de a kerítés útját állta. Közben a felhők alja a fejünket súrolta, de vittük az esetleges védőfelszerelést, viszont menni kellett. Kellett.
Egy hét után már a szemüvegben nem volt hányingerem, itt az erdőn sem. Megy az olvasás is, minden nap jobban. Azért az Albatrosz könyv, Gardner krimije nagyon sokat segített, s igyekszem nem széles könyvet olvasni. Ez jó módszernek bizonyult: keskeny oldalkép, érdekes a téma, tehát fogja az embert, s nem teszi le a könyvet, hogy jajj... Igaz, utazást nem vállaltam be. Estére, hosszú használat után kidőlök, de ez is egyre jobban tolódik ki. Már nem folyik ki a szemem, időnként. Aki csinálta, gondolom úgyis ismeri az érzést. A bejegyzés alján ajánlom a könyvet, amit most olvasok.
Hazafelé, olvasni
"Élet és halál: a természet elkerülhetetlen ügye. A szeretet örömével telve lemondtam a szomorúságról."
... folyt. köv.
Annyira elkezdett hiányozni az erdő, ahogy a fotókat néztem 😒 talán jövő héten eljutok egy túrára és még lesznek színek, élmények 😊
VálaszTörlésItt most szakad azbeső, jókor mentü k.
TörlésNNa ez hiányzott a temető bejárásakor..Színek, levelek...
TörlésMost láthatod, én is télre gyűjtöm be.
TörlésCsodás fotók!
VálaszTörlésÖrülök, hogy kezded megszokni a szemüveget! Azért nem ilyet rendeltem , mert a kolléganőm példája elrettentett, nem szokta meg, vissza kellett térnie a két szemüveg minden nyűgjéhez. (Én is szenvedek tőle)
Lassan, nagyon lassan,de az jó, hogy nem három közt keresgélek, hogy hol us raktam ?
VálaszTörlésNem lehet eleget dicsérni az ősz színpompáját ! Még így, képeken át nézni is jó és én örülök, hogy idén ilyen sokáig kitart.
VálaszTörlésA szemüveget meg - legalábbis azt mondák - egy bizonyos idő és kellő mennyiségű türelem után meg lehet szokni. Csak jobb, mint kettőt cserélgetni.