Oly találóak e sorok számomra, nekem. Igaz kicsit másként, a blogírásra gondoltam. Van, aki nyíltan, névvel írja a blogját, van, aki rejtőzködik, van, aki elrejti, s meghívottak olvashatják. Én a második csoportba tartoznék, ha óhatatlanul nem húznék csíkot magam után, mint a csiga. Próbálok rejtőzködni, nem kiírni olyan neveket, szavakat amikről rám találnak, aztán ki tudja? Amik árulkodnak, állítólag az unokáim fotói, azt már igazán nem értem, hogy kerülhetett a blog valahol a nagy-nagy háttérben olyan olvasóm elé, aki őket felismerte. S hányan vannak ismerőseim az olvasóim között, akik úgymond "kukkolnak", de nem jeleznek nekem vissza?
Ha valaki egy nyílt blogot ír, óhatatlanul is vállal egy nyilvánosságot. Ezért is próbálok úgy írni, hogy mint a mesében hozzak is valamit, meg nem is. Néha, tudom kiszakadtak belőlem a fájdalmaim, volt amit rövid időn belül töröltem, volt amit kiírtam magamból, de nem tettem közzé. A lényeg az volt, hogy szabaduljak a fájdalmamtól.
Én szeretem a blogírást. Nekem kifejezési lehetőség, még, ha sokszor csak fotók által is. Nagyon sokat vagyok/voltam egyedül. Akármikor változtathatnék, ezt szoktam meg, s valószínű már így is marad. Szeretem azokat, akik nyíltan körém gyűltek, ismeretlenül. (A háttérolvasókkal nem tudok mit kezdeni. )
A régi freeblogos bloggal csináltam, mikor valaki beszólt, hogy abbahagytam, újat kezdtem, ami már nem lett az igazi. Ez vagyok én, így írom, ezt vállalom. Már nem vagyok hajlandó változtatni, s akik nap, mint nap velem vagytok egy-egy komment erejéig, köszönöm nektek!
érdekel, amit írsz, és eszembe juttatja, hogy miket kommentelnek, és miket nem, értik-e, és kinek szól, ...meg ilyesmik az is érdekes, hogy miért, van, hogy 20-25 ember is elolvas (amit a stat kimutat), de nem kommentelnek,ott arra kell gondolni, akik így ismeretlenül olvasnak, nem az ő ízlésük...azért én maradok magam között meztelen, vállalom, hogy nem értik akik a felszínen olvasnak bele
VálaszTörlésAz elso bejegyzesem pont az idezetedhez igazodik, majdnem ugyanaz, meg az elozo blogomban.En szeretek megjegyzest hagyni, de ha olyan, hogy folytathato, igenyes vagyok a megvalaszolasara is.Ha nem kapok, ha csak pl en nem kapok valaszt de mindenki mas igen, akkor ugy kezelem rossz helyen kopogtattam, nem irok tobbe. de nem is kukkolom.
VálaszTörlésEn szeretem ahogy irsz, azt is ha neha kitorlod, mert bennem is van ilyen.Senki nem lehet egyfele, szazezerfelen viselkedunk, es soha nem tudjuk mit hoz a kovetkezo nap, hogy fog hatni rank.Maradj ilyen Aniko!
Katalin, ezt is érzem, s főleg,mert magamnak (is) írom, felteszek olyanokat, amik én vagyok, ha ezzel nem is leszek népszerű. Ágnes, nagyon kell tanulnom magam vállalását itt is, s az életben is. Ahogy öregszem és tán bölcsülök, vagy már nem akarok megfelelni- ezt teszem.Köszönöm a biztatást.
VálaszTörlésÉn sajnos rossz kommentelő vagyok, mert sok embert kedvelek, sok blogot szeretek olvasni, meg is van a véleményem egy egy írásról de nem mindig van időm, hogy irjak. :( Ezt pedig az, aki irja a blogot nem tudhatja...Attól még szeretem a blogokat.
VálaszTörlésA zúgolvasókra gondoltam, azért téged ennyire "ismerlek".
VálaszTörlésMint háttérolvasód, további sok szép és jó bejegyzést kívánok. A blogod beállítottam a kedvenceim közé, sokszor olvaslak, és nézem a képeidet. Nem vagyok egy gyakori kommentelő, mert a saját blogom írására koncentrálok.
VálaszTörlésÉn azokat a blogokat kedvelem, ahol megismerhetem kicsit az íróját. Ismeretlen ismerősként otthonra, jó szóra, vagy ép őszinte bánatra lelhetek nála. A nyílt és őszinte blogokat olvasom örömmel. A Tiéd ilyen. Szeretek itt időzni nálad.
VálaszTörlésBaj, ha vállaljuk az bánatunkat? Én elég nyilt blogot írok, de soha senkinek nem ajánlottam az ismerőseim között. Ha megtalálnak, vállalom, de eddig még csak csupa jó dolog történt velem a blogomon keresztül.
VálaszTörlésÉn szeretek hozzád jönni, és ha hozzám jössz, azt is nagyon nagyon szeretem, így én is köszönöm, Anikó!:-)
Nagyon megértelek!!!! Néhány hete,amikor új blog-füzetet kezdtem,volt aki írta,hogy miért hagytam cserben a másikat? nem hagytam,de 5 év után változtatnom kellett.Különben is....Nem kívánok még sebezhetőbbé válni,mint amennyire vagyok.Igyekszem kivédeni ezt a saját kis eszközeimmel,meg a mit 5 év alatt megtanultam.
VálaszTörlésPuszi!
Gál Jánost ismerem.:)
én is legtöbbször csak csendes olvasó vagyok,és sokszor meg is bánom,hogy nem volt időm kommentelni..
VálaszTörlésszükséges a visszajelzés,ezért igyekszem majd ezen változtatni:)
akik fontosak,akiket megszerettem,kicsit meg is ismertem(ahogy téged is),az életem részeivé váltatok..
és így van ez jól:)
szeretek itt lenni nálad
Múltmentő, Boróka, Anikó, Angel és Mammka köszönöm a szavaitokat, s megtiszteltetés, hogy olvastok, én is jól érzem magam nálatok. Igen, a sebezhetőség, s a nem tudni kik által. Mindegy, maradok, folytatom ahogy elkezdtem.
VálaszTörlés