Már rég feltettem apám fotóit, de a festmények másolatait (az eredetieket egy régi, külföldön élő bajtársa festette) elő kellett bányásszam az otthoni gépemről. Ő a II. világháborúban pilótaként szolgált, mióta nyugdíjas állandóan"repül". Ez tartja szerintem életben, s tán már az utolsó mohikánok egyike.
Nagyon köszönöm azt a bejegyzést, és üdvözlöm Papát.
VálaszTörlésKöszönöm, átadom.
VálaszTörlésApu panaszolta nekem, az utolso elotti talalkozasunkkor, nem tud bemenni a kocsmaba egy froccsre, meg beszelgetni, mert nincs mar elo osztalytarsa.Sajnaltam.Most errol az jutott eszembe, annak meg orulok.Kosoznom!
VálaszTörlésde jó ilyeneket olvasni
VálaszTörlésjó egészséget a Papádnak:)*
Ismét köszönet!
VálaszTörlésNekem "csak" az jutott eszembe a Papád fényképéről, hogy az ő generációjának sokkal nagyobb megbecsülés járna/járt volna... a világégés után ők építették újjá az országot, ők teremtették meg az alapokat és az utánuk jövők erre mégis fittyet hánynak. Tisztelet a hősöknek!
VálaszTörléscsatlakozom, én is köszönöm a bejegyzést.
VálaszTörlésés Ágnesét.
és J-ét.