Az "A bizottság előtt"

Kicsit késett a behívásom, túlhaladtam a korosztályt. S a szólítás is a helyszínen. Amúgy korrektek, kedvesek, emberségesek voltak. Ahogy észrevettem a hiba a rendszerben van. Emlékeztek, mikor a mindenféle súlyos betegeket visszaküldték dolgozni? Pontrendszer van, az dönt, emberi mérlegelésnek helye nincs. Hogy aki ezt kidolgozta erre nem gondolt, hogy emberek és esetek vannak? Kétségtelen, voltak csalások az elmúlt rendszerben, de akkor is.

Néha a rendszernek is be kellene ismernie a tévedéseit, akkor is, ha tévedhetetlenek. Éppen a pedagógusok ügye jut erről eszembe. Egész napra az iskolában kell lenniük, adminisztrálni!!! minden lépést és percet, ellenőrzik. (A tanulók, azért okkal távol maradhatnak délutánonként.) Nekik bent kell tölteniük az idejüket. A tárgyi feltételek ehhez? Külön szoba, ahol, aki a trécselésben  nem akar részt venni dolgozatot tudjon javítani, nem biztosított. Hol javít eztán? Otthon. Miután ledolgozta az egész napját. Tehát majd az egész teljes napját a munkahelyére áldozza. Hol marad a szabadidő, a gyerekek, a család? Ismerősöm meséli, már az esti filmnél kidől, másik, hogy leül valamiért, ülve alszik el. Amúgy minden szép és tökéletes, naponta többször hallhatjuk a médiában.... Többször? Folyamatosan ezt sulykolják.