hát leírom!
Vendégeket várunk, macskaurat hazavittük volna. Lezártam a ház ablakait, hogy ne menjen ki. Indulás, keresem, fürdőablak nyitva (gazdája nem akadt), macskaúr sehol. Elmentek a fiúk, még a faluból tán ki sem értek megjelenik elegánsan macskaúr. Micsoda radarok működhetnek benne!
Süteményt sütők, fiam kapta meg az almákat lereszelni. Becukrozom, fahéjazom, stb. tenném a tésztára. Miben akadok fenn? Milyen tető (!!!!!!!!!!!!???????????????) van a reszelt alma közt? Végül rájövök: a műanyag edény teteje. Mikor az első alma reszelésre kerül ez nem látszott? Nos, ekkor mondtam, most sikoltozni fogok, mert szétrobbanok.
S miért vagyok ilyen felpattant? Éjjel hazaért több napos távollét után a másik Mózsi. Ablakon be, társult mellé első Mózsi, éhesek, természetesen, hajnali kettőkor. Tudom, kivágta volna őket bárki. Viszont akkor ismét bejönnek az ablakon, s a meleg miatt szellőztetnünk kell. Ugyebár, a kör ördögi.
Megetetem őket.
Már félálomban vagyok, valaki mellém fekszik. Feje a combomon, ez nem macskaúr. Elalszom, aztán sztereo dorombolásra ébredek, maximális hangerőn. Félálom, álom győz, visszaalszom. nem érdekelnek az éhes macskák, a dorombolók, a tilosban alvók, csak aludhassak, aludhassak, végre, végre....
Ezek után nem éppen voltam a helyzet magaslatán.
Amúgy nálunk ahogy magamban megfogalmaztam, nem besurranó tolvaj van, hanem besurranó alvók. Hogy, hol, s mikor osonnak be, nem tudom, én már csak az ájultan alvó személyekkel találkozom....
De jo volt olvasni:)) ismeros ez az ejszakai alvamaszkalas.Engem Lola ebreszt, ha valamelyik macska be akar jonni es addig nem hagy beken, na meg reggel sem, soha nem aludhatok tovabb:)
VálaszTörlés