Oldalak

2019. március 23., szombat

Életkoros szerelmek


 Ha a nő idősebb:

Több mint egy éjszaka


Ha a férfi idősebb:

Bocsánat, hogy szeretlek

Kíváncsi voltam a megoldásokra, véletlenül jött pár napon belül így össze a két film. A Játszó nőt kerestem, nem találtam, ahol megvolt valaha, törölték. S sajnos vannak oldalak, ahol egyszerűen nem tudok megnézni filmet, kevés a tudásom hozzá, hogy megnyithassam elindíthassam, stb.

Megyek, olvasok:


 S egy vers tőle, mert annyira elém jött, s évekig éltem a helyzetet. Sokat járok le a kert aljára, hozzájuk: Macskaúrhoz és Mózsihoz.


Kiss Judit Ágnes: Macska télire

 Vegyél egy macskát. Vagy fogadj örökbe.
Egy félvak, lekoszvadt is megteszi,
vagy egy tépázott fülű csatakandúr,
ki éppen hitvány zsákmányát eszi
egy belvárosi, sötét kapualjban,
vagy egy autó alól pislog ki rád,
vagy elnyúlik az őszi napsütésben –
csak az a fontos, hogy legyen cicád.
Lehet girhes, vagy kövér, mint egy hurka,
öklömnyi szőrgombóc, még kékszemű.
Akár ajándékba is kérhetsz egyet,
macskához jutni roppant egyszerű.


Mert tél jön mindjárt, és hideg, és
mi lesz veled, ha nincs cicád?
Ki bújik be, hogy melengessen,
melléd a takaró alá?
Ki dorombol füledbe éjjel?
(mancsát arcodra fekteti)
Ki kelt hajnalban nyávogással,
hogy rögtön enni adj neki?
Ki kaparja a bezárt ajtót,
mikor hazaérsz, ki örül?
Kunkorodó farkkal ki rajzol
nyolcasokat bokád körül?


Legyen egy macskád. Míg kávézol reggel,
öledbe mászik, éles karmai
behúzva, puha tappancsokon sétál
az életedben. Alig hallani.
Bundájából kipattognak a szikrák,
ágyadra gömbölyödik és dagaszt.
Bújj mellé, tanulj dorombolni tőle,
ketten könnyebb kivárni a tavaszt.

forrás

Kert, március 23.

Felteszem a fotókat, mert a gép javításával ki tudja melyik fotó marad meg? Ez a hely biztonságos. S ez csak a kert egy része. Van, amihez még oda sem értem. Két óra a limitem, aztán kidőlök.

 



 Gólyaorrok, pázsitviolák. Mgegpróbálok ezekkel takarni. Erdmény, majd kiderül.

 Pázsitviolák, erikák, tűzesők

 Tűzesők, pfloxok

 A japánbirs mögött a csinoskák. Itt azért eleget ástam, tisztítottam.

 A tegnap délutáni áskálódás, pázsitviolűk kerülnek hátrébb. Az elején még kibújásokra várok.



Kokárdák, kányaharangvirágok, sásliliom .... ha majd kinőnek, tobzódnak. (No meg a segédkertészek mit tesznek vele. Elég neuralgikus hely Zsebinek, s annak,naki a föld alatt dolgozik...)

 Ez a szín valami elfajzott.


Nem csodaszép?

2019. március 22., péntek

Fagyok és fagyok

Próbálok fotókat a laptopra áttölteni, négyszer fagyasztotta le a gépet. Feladtam. Dühös vagyok. Nagyon. S nem értem. Nincs egy éves a gép, s egy ideje lefagy, sokat, filmet nézni alig tudok vele. Azt hiszem ennek szerviz lesz a vége, s akkor nem lesz gépem.

Ma megint a lovak közé csaptam a kertben.Néhányszor azt mondtam, kész, vége, aztán csak húztam. Nem, nem a tatár hajt. A föld puha, s ásom fel, azaz ások fel, török fel egyes részeket. Itt négykézláb térdelve nyírom a füvet, ez nem jövő. Próbálom összeásni, letalajtakarózni. Ami jó: a puha föld. Ami rossz a sok föld alatti ez és az, s kirázni a földet. Senkinek sem kívánom. Így jár az, aki füves kertet trö fel, s ott próbál kertet kialakítani.

 Azt hittem vége a fagyoknak, hát nem.  Tudom, tudom, még ideje van. Viszont, az hogy éjjel fagy, délután pedig egy szál pólóban kertelsz azért nagyon durva.



 A szomszéd kertben. 




 

2019. március 19., kedd

Az annyira várt


megoldás. Nem volt pipire polcunk, - szekrényünk. A napi használatú fogrém, pohár, stb. szanaszét mosógépen, ablakban, ahol értük oda tettük. Elegem volt, de akármit nem akartam. Így mentek az évek. Kerestem, persze, de nem jött elém az amit elfogadtunk volna. S akkor, íme a fenti polc. Egy végtelenül kedves és korrekt eladóval. A forrásnál jelöltem. Nem csak szép, de melegséget, hangulatot is hozott a fürdőbe.

A másik amit ajánlanék "látott", de megakadt a szemem rajta. Ki tudja, hátha valaki éppen ilyent keres.



A készítője Gróh Merci ( a Facebookon) vagy Mercékszer & Dekor. Káptalantótin, a piacon fotóztam.

S íme egy nosztalgia étkészlet, nekünk is volt anno, több évtizede, Centrum termék volt, üzletpolitika: mindig pótolható, mindig kiegészíthető.


Amúgy fél tizenegyre értünk oda, nem késtünk el. Rengeteg ember volt. Rengeteg. Sokféle áru, kistermelők, kézművesek, stb. Régiségek, növények. Mondjam még? S jöjjön egy picike piaci hangulat, tényleg csak pár fotóval:




s búcsúzóul:


2019. március 18., hétfő

Szeretem

az erdőket

a hegyeket

a hegytetőkön, dombtetőkön található várakat, kolostorokat, templomokat, kálváriákat


a tavaszi napsütést

s ha mindez együtt van, az maga boldogság. Öröm, lelkem felszabadulása, s valami misztikus érzés, ami nem tudom honnan jön. Vértesszentkereszt volt eddig a csúcshely ilyen szempontból, bár oda sokszor télen, hóban jutottam ki. Viszont az érzés, amit ott tapasztaltam örök, mindig velem volt.

Tegnap Salföldön jártunk, a Pálos kolostor romjait néztük meg.

 
 
Végre, mondhatnám, mert a faluban jártunk, ide valahogy nem értünk ki. Meg is gyalogoltunk érte, mert az autót az erdő alatt hagytuk. Viszont nem volt fárasztó, élmény volt gyalogolni, élvezni a hirtelen jött meleget, a tavaszt, ha kicsit hiányos is volt, mert ibolyán kívül mást nem láttunk. (Nem úgy mint Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy útvonalon, no az aztán tele volt virágzó gyümölcsfákkal. Nagyon jó klíma lehet itt.)



S rengeteg volt a kiránduló, ami meg is lepett, gondolom a jó idő kicsalt másokat is. S a kolostor környéke szépen kiépített, lehet üldögélni, nézelődni, pihenni is a látvány mellett.

 



 

 








Visszafelé még fotóztam a temetőben, a falun csak áthajtottunk. Érdemes kirándulni a romokhoz is a falu megtekintése mellett, akár gyalogosan, autóval és lovaskocsival is kijuthatunk.

2019. március 16., szombat

2019. március 14., csütörtök

Lassan átmegyek kert blogba,

de mindennapjaimat most a kert foglalja le. (Ha nem dugulást háríttatok el...)

Tegnap voltunk egyik kedves kertészetünkben, cédulával, kaptam talajt takaró növényeket, ma nekiálltam beásni őket, de volt ahol ásni is kellett. Nem tudnának most kergetni, az már biztos.  Azt hiszem lesz dolguk a növénykéknek, meglátjuk mire megyünk. Aztán jövőre pótlás, ahol nem terítenek/takarnak rendesen.

Ők most virágoznak, a mini nárcisz oly kedves nekem. S a csinoskák is megeredtek, fagy nem ártott nekik, formában vannak. Oly jó nézni őket munka közben. Ilyenkor érzem van értelme a sok kiadásnak, munkának. Nekem a kert feltöltődés, reggelente bejárom, simogatok, beszélgetek akivel kell. Nézem mik bújtak elő, van rész, ahonnan a szél kifújta a jelzőket, nem tudok rámenni nehogy kiszedjek, kivágjak valami növényt. S vannak meglepetések, "a" növényt ültettem, de hozta magával  ahonnan kaptam a szomszédokat, láthatatlanul. Most látni, a szomszédok megeredtek, de ő most próbálkozik. Fagy ide, fagy oda a rózsáink ezerrel beindultak.




S olvasok, hozzáolvasok, s próbálok dönteni az ellentétes javaslatok közt, hogy melyik módszert is válasszam?Cserszömörce metszése?

S megjelent a BBC Kertvilág, a Nők Lapja Kert és virág. S annyira várom a NL Enteriört. Nagy kedvencem. Én maradi vagyok, nekem a papír az alapvető, persze neten is keresgélek, de olvasni, elmerülni, álmodozni a papíralapú könyvben, magazinban, stb, tudok és szeretek.