Oldalak

2018. július 25., szerda

Elmaradt képek: Esztergom



A fények tudnak csodákat mutatni. Itt is, esti fotók a Bazilikánál. Már hullafáradtan mentünk fel, kiválasztva az egyetlen módot, csak gyalogolni ne kelljen, de ide el kellett jutni.


 Kerékpártartó. Nem stílusos? Hogy számomra ez miért szenzáció? Valahol olasz fotókat nézegettem, s karikák voltak a falban. Mire rájöttem, hát a lovaikat kötötték ki oda, egyszer régen. Máig őrzik emlékeit, a karikákkal emlékeznek.

S a parkolóban egyszer csak megjelentek A MACSKÁK. Nem értettem. Jöttek, vonultak, énekeltek. Akkor vettem észre az etetésükre érkező hölgyet. Mindig akad valaki, aki a kóbor macskákat megeteti.(Egy parkoló szélén, egy építési terület mellett.)


2018. július 23., hétfő

Ismét, és újra és újra


Lesznai Anna: Ajánlás a kertnek

Amit tőled kaptam: mások kérve kérik.
Amit másutt vetnek: mind tebenned érik.
Amit láttam, tettem, tanultam és adtam,
Mind körülém gyűlik a lesznai napban.
Ha kertem nem volnál, bizony én sem volnék,
Néma hullámokba nyomtalan omolnék,
Futó homok lennék – de te átöleltél,
Védtelen pusztából dús karámba szeltél…
Ha tükröm nem volnál, magam sose látnám
Vágyam záporára vagy színes szivárvány.
Csudáim és csókom mind tebenned termett
Ágaidról téptem a mézes szerelmet,
Bölcsőnkbe a bimbót is vágyadról szedtem
– Amiért ím híred hálás versbe szedtem.
 A verset a Szóvarázslók blogról hoztam.
  


 


  Nálatok vannak madarak? Tavaly tele volt velük a kert. Most se verebek, se madarak.. Pedig a napraforgók is várják őket. Mi történt velük?  Ez a riasztó ilyen jól működik (a szomszédban)?



 





és a ház előtt:


 és a ráadás:
 

 Valahol,  út közben egy óvoda ablakában fotóztam:

 

2018. július 20., péntek

Elkészült!



A parketta. Jó hónapja biztos hogy kipakoltunk. Szép lett. S a kiválasztása: választottam egyet, aztán javasoltak, s mintát vittem, fotóztam, gondolkodtam, s az eredetileg választott került fel. Világos, de barnás, meleg hatása van. A finom pakolás, takarítás, tehát a java még hátra van.

Kiegészítésül a könyvajánlásomhoz



Lesznai Anna sokoldalú művész volt, hímzett és hímzéseket tervezett, a melyeket külföldről is vásároltak. Kivitelezői ügyes kezű parasztasszonyok voltak, akiket így foglalkoztatott is.

Augusztus 12--én Balatonfüreden nyílik kiállítása a Vaszary Galériában.

" A Vaszary Galériában a Petőfi Irodalmi Múzeum és Zoób Kati divattervező-iparművész kezdeményezésére rendhagyó tárlat nyílik. A kiállítás beteljesíti Lesznai Anna vágyát: formába váltja iparművészeti terveit, bemutatja meséit, verseit, életművét és életútjának állomásait, kortársait.
– Nagyszabású és látványos kiállításon eljátszunk a „mi lett volna, ha”-gondolatával, és Zoób Kati – részben Lesznai Anna meséi által inspirált – ruhái mellett tárgyiasítjuk Lesznai soha meg nem valósult terveit, képekké váltjuk irodalmi alkotásait és megidézzük kortársait is. Ki-be járunk a műfajok között, a kiállításon szavakkal, szövegekkel, textilekkel, szőttesekkel, szövetekkel, fonallal és cérnával játszunk – izgalmas és inspiráló látványt teremtve – összegez dr. Török Petra, a Petőfi Irodalmi múzeum főigazgató helyettese, a tárlat kurátora."

Hímző bloggereknek különesen ajánlom! Amit ismerek az életműből különleges kiállítás lesz.

Nézzétek meg ezt a videót, róla szól, ő is megszólal 22 év amerikai tartózkodás után tökéletes magyarsággal!!!

https://www.youtube.com/watch?v=hkV_mqV5iZE

Hogy jönnek össze dolgok! A könyv "véletlenül" akadt a kezembe, bár a verseit nagyon szerettem. Mondhatnám megszólított, erre itt a kiállítás.

A tegnap esti

blogbejegyzésem szőrén-szálán eltűnt...

Most megyünk visszapakolni, a felázott parkettát felszedték, újat felraktak, most mi jövünk ismét, miután június eleje óta a szoba használhatatlan volt, s egy idő után már üres is, a nagyszobába zsúfolva minden.

2018. július 18., szerda

Nagy fába vágtam a fejszém (könyvajánlással)


A könyvajánlás különösen Kavicsnak szól, ha olvasol. Belenézegetve a könyvbe nem is értem, hogy miért is te jutottál az eszembe? Balaton-felvidékről szól a könyv, s nem a kommersz megközelítésben. Azt hittem ismerem, hát nem. Sok új felfedezni valót, kirándulási ötletet kaptam  a könyvtől. S nem utolsó sorban a FOTÓK!


S pár fotó az unalomig mutatott, de számomra szeretett kertről. Kissé múlt idejűek, mert folyamatosan nyírok, visszavágok, vagy megszüntetek növényeket, mert a sok esőtől túlnyúltak. Ez már helyenként/növényenként több is az elviselhetőnél. Miközben köszönöm nekik, hogy voltak, díszítettek.

 

 


Kipróbáltam a Chelsea-metszést. A kertésznő Margit napra javasolta a bokros őszirózsák visszacsipkedését egyharmaddal, hogy így dúsabbak lesznek. Monty a lágyszárú évelők visszavágására javasolja, hogy ne nyúljanak, inkább bokrosodjanak.  Amit a bíborkasoknál látok egy váltakozó magasságú növénycsoport. Kellemesebb a hatása így. Előtte lómenta és oragano.


S nyílni kezdenek a nyári orgonák, hortenziák,



és íme "a másik kert". Szeretem Lesznai Anna verseit, egynémely, ha rossz a kedvem mindig menekülést jelent.

Lesznai Anna: Egyszerű dal

Hogy engem lássál nézd meg, kedves, a kertet,
A lombosat, árnyasat, rejtőst a domb ölén.
Bizony, mert én is lombos, rejtős vagyok.

Ha engem szólítsz, kedves, szólítsd a szellőt
A sietőt, suhogót, susogott titkok tudóját,
Mert bennem is vagyon sok suttogott kérdésre válasz.

Ha testem kívánod, úgy simítsd az illatos földet,
Ő alszik és hűvös, de viselős izzó kehellyel.
Aluszom én is, bennem is nyílnak virágok.

Ha ölelni óhajtsz, úgy öleljed hársaim törzsét.
Erősek, szívósak, égnek, tülekedők.
Köztük megállok, hajamban játszik a nap.

Ha bírni akarsz, úgy hintsd be maggal mezőnket,
Mert azé a föld, ki terméssel áldja meg őt.
Ki holnapom hordja, én is azé leszek.

Ha ismerni vágyol, úgy némán messzire nézzél,
Mert tágas a völgy, a szélén hegyek hevernek.
Tágas a lelkem, de valahol otthon vagyok.

Ha szeretni szeretnél, úgy tárd ki szomjas karod,
Borulj a fűbe a nyilazó napfény alatt,
Ott játszik csókom minden sugár nyomán.

Ha jó akarsz lenni hozzám, simogasd meg ebünket
Mert hű ő szegény, és nem tudja megmondani, mi fáj.
Jaj, tudni szólni szemérmes szívnek nehéz.

Ezek után nem hagyhattam a könyvtárban az írónő évtizedekig írt és évtizedeket átölelő könyvét a hatalmas terjedelem ellenére sem. (Kötetenként megvan a nyolcszáz oldal, bár tudom egy könyv értékét nem ez határozza meg, de különösen nyáridőben nagy elszánás kell a folyamatos haladáshoz, mikor ezer más tevékenység szólítja el az embert.)


A könyvet olvasom lassan vagy két hete. Mindig közbejön valami, ami kiszakít belőle. Pedig érdekes, jól ír, nagy időszakot ölel át (ahogy a forrásnál olvashatunk is róla).