Oldalak

2016. július 14., csütörtök

Erről beszélek, amikor a kertről beszélek


 


 


  





 Mályvák. Még bimbóban is mennyi szépsége van.


És százszor, s még mindig új arccal.


Nagy öröm ért. A bordó levelű szömörcén (miután elfagyott, s azóta életre tért ugyan, de ezekkel a ezüstösen zöld levelekkel) ismét bordó levelek jönnek. Hozzátenném, egy kertész javasolta trágyázzak alá, hátha az segítene. Megtettem, némi komposztos marhatrágyával.


Reggel,
 




és este, alkonyfényben.

 




 
Ezek az ezüst zöld levelek is szépek, főleg harmatcseppekkel, én mégis a bordó szömörcére vágyom.

Ez már kb.egy héttel későbbi, s eső utáni fotó.

2016. július 13., szerda

A mai nap, VIHARFELHŐKKEL ÉS UTÁNA FOTÓKKAL IS

 Új mályva nyílik.

 A visszavágás maradékai.

 A fotók nem egészen 5 perc  történetét mutatják. Az eső függöny szerűen szakadt le, folyt az ereszcsatorna illesztékei közt is kifelé. A fotó nem adta vissza a látványt. Az eső nagyon kellett, a lehűlés is. -










Vendégségben






 








Reggelre kelve

az ágyon hárman ébredtünk. Teljes kiterültségben és elnyúlásban Cirnyó úrfi aludt mellettem. Ő hónapok óta nemhogy az ágyunkon, a lepedőn sem aludt (amúgy sem volt szokása), de még az épületben sem nagyon. Egyszerűen nem ér rá.

Aztán megreggelizett, s jó szokása szerint már itt sem volt. Viszont legalább nagyon, de nagyon jó étvággyal evett.  Vannak, akik tanulhatnának tőle.



Én meg várom az esőt, de egyenlőre nyoma sincs. Azaz, híre sincs. Pedig napok óta fekszem, be-beájulok, karom mozdítani nem tudom. Meghaltam.

2016. július 7., csütörtök

Simogatások

A régi lakóhelyemen jártam, ügyintéztem. Beszélgetünk az egyik boltban, kinézek az utcára, ott jön egyik volt lépcsőházi szomszédom. Megörültünk egymásnak, szemlátomást ő is nekem. Jólesett, szép emléket hagytam magam után ezek szerint. Néha úgy elbizonytalanodik az ember, milyen ember is?

Mobiltelefont vásároltunk, a kettőm nem tett ki egyet, mindegyik másban volt jó. Bár egy telefonnál, ha nem hallom a másik felet, az elég nagy gond. Ebben két SIM kártya tehető, tehát mindenféle flottákkal használhatom. Szóval, bemegyünk a boltba, ott egy férfi, mintha rám mosolyogna. Viszont nem ismertem. (Meg.) Egyik réges régi, 30 év előtti kolléga volt, némi súlytöbblettel, s persze teltek, s múltak az évek is felettünk. Miután tisztáztuk ki is ő, mert ő rögtön rám ismert, ahogy mondta " a mosolyodról". Elmerengtem, akkor még tudtam mosolyogni, az évek letörölték az arcomról már.  Mégis őriznek emberek szép emléket rólam? (Annyi volt a bántás a munkahelyen, az embernek önbizalma veszett, szakemberként, s emberként is.) Szakemberként kárpótoltak, utólag, emberként meg jönnek apró  morzsák, amik visszaadják önmagamba vetett hitemet.

Egy régen volt kolléganő került vissza a munkahelyre évek után. Néha írogatunk egymásnak. Ő mesélte, milyen kár, ha eljön az ember egy munkahelyről akkor derül ki mire is tartották. Milyen jó lenne, ha ezeket a jelzéseket közben is megkapná.


2016. július 6., szerda

Vihar után






Weöres Sándor: Ki minek gondol, az vagyok annak...

Ki minek gondol, az vagyok annak…
Mért gondolsz különc rokontalannak?
Jelet látsz gyűlni a homlokomra:
Te vagy magad, ki e jelet vonja.

S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik,
Mert fénye-árnya terád sugárzik.
Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról:
Rajtam látsz törvényt sajátmagadról.

Okosnak nézel? Hát bízd magad rám.
Bolondnak nézel? Csörög a sapkám.
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;
Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.

Szemem tavában magadat látod:
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.

A verset a Kávészünet énekli, nem tudtam a videoklipet ideilleszteni. A linken elérhetők. A sok változat közül legyenek ők. 

Majd jövök...



Amikor befőzni kevés a málna...

 




Kipróbáltam mindkettőt, csak ajánlani tudom.

Idén elfagyott az összes gyümölcs nálunk, viszont idén először lett fogyasztásra érdemes mennyiségben eper, málna és ribizli. Befőzéshez nem elég, de napról-napra ehettük, s süteményekbe is került. Ezeket a recepteket találtam vonzónak, kiállták az evés próbáját.