Csenger: "szépségét fokozza a sötét és világosabb színűre égetett mázas téglák szándékos váltakozása."

 

 

A szamostatárfalvi mellett a másik téglából épült templom amit láttunk. (Ez csak most jutott eszembe,  csak kívülről csodálhattuk meg, mint a másik téglaborításút.  Sajnos, itt élt utol a legrosszabb állapot azon a napon. Végtelenül sajnáltam. ) "1322-ben kapott engedélyt az erdélyi püspöktől fakápolna építésére, rá tíz évre épülhetett meg a ma is álló téglatemplom a Csaholyi család birtokán. A tekintélyes méretű és szépségű templom hosszú ideig megtartotta a gótikára jellemző jegyeit: a téglalap alaprajzú hajóhoz csatlakozó, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyt és a velük egy időben épült nyolcszögű tornyot. A templom szépségét fokozza a sötét és világosabb színűre égetett mázas téglák szándékos váltakozása."

"A torony minden irányban látható lőrései jelzik, akár hadászati szerepre is alkalmas lehetett, a fehér kő pártázat későbbi eredetű."eddigi idézetek forrása

A templom belsejéről fotók és leírás.    Sőt egy virtuális bemutatón is megtekintheti az akit érdekel.

Szamostatárfalva: "mint a csínos téglaépítésnek példánya, tüzetesebb tárgyalást érdemel."

 " Henszlmann nem titkolta lelkesedését, szerinte a templomban „e vidéken a téglaépítés elérte fény-pontját”, a „a templomka, mint a csínos téglaépítésnek példánya, tüzetesebb tárgyalást érdemel.”  Rómer pár évvel később nyilatkozott róla, nem kisebb elragadtatással: „ezen czukrászi művet valóban valami üvegharang alatt kellene az utókor számára fenntartani!” forrás

"Az első periódus falazata egységesen olyan technikát alkalmazott, amely vörösre és félig sötétzöldre vagy feketére égetett téglákból áll. Ez a polikrómia, mely már Henszlmannak és Rómernek is feltűnt, következetesnek látszik, és a túlégetett téglákat általában olyan helyzetben használták fel, ahol csak a rövidebb, mázas hatásúra színeződött oldaluk látszik. Ez alól kivételek a támpillérek, ahol a sarkokon a félig túlégett téglák hosszanti oldala is megfigyelhető. Henszlmann külön kiemelte az ablakívek tégláinak váltakozását:  ebben az esetben a vörös téglák is csak a rövidebb oldalukkal látszanak."

 E fotó és az idézetek forrása: http://www.temple-tour.eu/hu/szamostatarfalva/31

"A szentély déli oldalán Czeglédy Ilona ásatása egy boronafalú négyzetes építmény alapfalait tárta fel, melyet sekrestyeként azonosíthatunk."

Sajnos a vihar elvert innen minket. Bemenni, kulcsot keresni már nem maradt idő.

Virágfolyam

Czóbel Minka: Virágfolyam

Kivirított már a bodza

A gyalog is, meg a másik

El is szórta virágait

Piros hajnal-hasadásig.

Egymásután a virágok

Jönnek, mennek, száguldanak,

Egész tavasz, egész nyáron,

Mint egy széles virág patak.

Előbb ibolyáktól kéklik,

Illatozik levél-habja

Majd orgonát gyöngyvirágot,

Mind mind magával ragadja.

Liliomok, rózsák jönnek

Gyorsan illó füzértáncba,

Búzavirág, pipacs merül

Nem pihenő rohanásba.

Még százezer könnyű virág. -

Végre csak sárgult levelet

Hullat az ősz hideg habja

Behorpadó sírok felett.

Ezek is majd tovább folynak,

Elfújta már őket a szél,

Csak hómezők felett rohan

A nyugtalan ördögszekér.

forrás: margitanyakepeslapjai.bloglap.hu



 

   

 A várakozók

A kedvencek

 Az elfagyott szömörce, tele új hajtásokkal. Növénynek én még ennyit nem könyörögtem.... Csak a színe lett oda.

 "Álom a vár alatt"

 Esti zöldek

Nőiség

Szorítanak a határidők. Távoli városokból érkeztek hozzám könyvek, olvasnom kellene őket, mert a visszaküldési határidő köt. Viszont a Lesinggel sem végeztem még, a 900 oldalas vagy még több vége felé járok, de nem a végén.

Aztán átfut rajtam, hogy amik érkeztek, s ez is (oly sok rétege mellett) a női sorsról ír. Szerelmek, kapcsolatok, magányok. Az egyedülálló vagy  egyedül élő nő. Nem mindegy. Középpontjában ötvenes évek, Anglia. (S érdekes gondolatok, meglátások a kommunizmusról, a korban.) S vár a 20. század eleje, egy magyar falu, s egy költőnő (Czóbel Minka) életének töredékei. Milyen lesz a könyv? Majd kiderül. (Úgy látszik engem a szecessziós költőnők valamiért nagyon vonzanak. Lesznai Anna is nagy kedvencem.) )






                                                           

















Hónapok óta várok erre a könyvre. (Bár e blogon némi ízelítőt olvashatunk tőle a könyvből, vagy amire anyaggyűjtés közben lelt. Pár nap múlva már számomra is kiderül jót írtam-e ide-?)


 

Egy nagyváros könyvtára nem rendeli meg. No comment. Nem érdekelheti az olvasókat? Vagy az új rendszer miatt van, amikor valahogy nagyon furcsává vált a könyvtárak szerzeményezése. Vagy csak itt? Izgalommal várom az olvasását. Ezt is.

S közben, ha nem esik az eső vár a kert, némi bútorfestés, s alapból a háztartás. S egy kerítése előtt folyamatosan sétálni induló, toporgó kutya.  Ki mondta, hogy ráérnek a nyugdíjasok?

 (Ez csak egy zárójeles, halk megjegyzés. Az időjárás engem kinyír.Erőm nincs, zsibbadok, hisztis, türelmetlen vagyok. Ez az állandó, érzem, hogy van testem szörnyű érzés.Szörnyű.)

Nagyszekeres, ahol a harangtornyot éppen felújították

"A Gőgő-Szenke patak által közrefogott kis szigeten épült a Boldogságos Szűz tiszteletére épített műemléktemplom. A település XII. század végétől ismert, elnevezése alapján királyi szolgálónépek, szekeresek lakták. A XV. századi késő gótikus stílusú épület eredetileg védelmi funkciókat is ellátott. Valaha fahíd vezetett a szigetre, s a XVIII. századig csak ezen át lehetett megközelíteni. Ekkor még a szigetet is palánk vette körül. A középkorban és a törökkorban is Nagyszekeres egy igen fontos kereskedelmi út mentén feküdt, amely az erdélyi és az északkeleti hegyi kereskedelmet közvetítette. Ennek következtében a viszonylag népes település sokat szenvedett, a 16. század végén és a 17. században többször is portyák áldozata lett. Egyetlen kivétel talán a kis szigetre épült templom volt, amely kiváló védelmet jelentett a kisebb portyák ellen. Az igazán jelentős támadásokat azonban sem a víz, sem a lakosság elszántsága nem tudta visszaverni. A települést 1717-ben a tatárok feldúlták, felégették, a templomba menekülőket mind egy szálig megölték. A pusztulás mértéke leírhatatlan volt. Az 1717-es tatár portya jellegében az 1241-es tatárjáráshoz hasonlított, a tatárok amerre jártak mindent felégettek, minden mozdítható javat elvittek, a faluban, a mezőn elfogott munkaképes embereket és gyerekeket rabszíjra fűzték, az öregeket és a templomokba menekülőket, a fegyverrel védekezőket az utolsó szálig megölték."

 " A nagyszekeresi templom szerkezete a gótikus korszak végének szatmári hagyományait mutatja. A hajóját és a szentélyét kétlépcsős támpillérek veszik körbe, déli és délkeleti homlokzatát osztósudaras gótikus ablakok tagolják. A templom nyugati homlokzatának tengelyében, a harangtornyot és a templomot összekötő épületrész alatt áll a kőből faragott, gótikus bejárati kapu."

 

 

 

 

  

 

"Ahhoz, hogy a középkori boltozatot rekonstruálni lehessen, az építészeti szaktudáson túl több tényező együttállására is szükség volt. A konzoloknak és a faloszlopoknak az egykori helyét szerencsére pontosan be lehetett azonosítani. A pontos beazonosítást az is segítette, hogy a kőfaragók az egyes elemek tetejére vagy aljára ráfaragtak egy azonosító számot, megadva a kőműveseknek, hogy melyik elemet a fal mely sarkába, illetve szakaszán kell majd elhelyezniük."

A boltozat mellett próbáltam az ablakok sokféleségét is megörökíteni.

 

 

"Nagyszekeresen a szószéket 1773-ban, a karzatot csak 10 évvel később készítette, de ugyanaz a mester, aki a Felső-Tisza-vidék legtöbbet foglalkoztatott festő-asztalosa volt: Vasvári Ódor Gábor. "

Az idézeteket a Középkori Templomok Útjáról másoltam.  Tudom a bemutatás tán túl részletes, s mégsem alapos. Van akinek még ez is sok lehet. Viszont, ha már belekezdtem, akkor mutassak meg minél többet, érdekesebbet. Ma már a szigetből kevés érzékelhető. Próbáltam "vizes fotót" is készíteni, nem jött össze. A lényeg nem is az lett volna. S sajnáltam a harangtornyot is, de tatarozták.