Oldalak

2015. május 6., szerda

Egy kertész

Piet Oudolf egy holland kerttervező, fantasztikus kertekkel. Angol nyelvű, fordítóval olvasható, aki nem bírja a nyelvet. S érdemes az ajánlatoknál is körülnézni az életműben.

piet-oudolf-hummelo-garden-grasses-gardenista
 A kedvencem:
 
 Perennial grasses vineyard landscape inspired by Piet Oudolf ; Gardenista


Kertterveket is bemutat.



2015. május 2., szombat

Ipolytarnóc




A geopark honlapjáról idézek  minden szakszerűbben olvasható, mintha én írnám le. Számomra döbbenetes volt évmilliókkal előbb élt állatok, növények nyomait látni. Filmen is megnézhettük 3D-s szemüveggel, mintha szembe jöttek volna velünk, azután kint a parkban szoboralakban is találkozhattunk velük. Ha gyerekekkel lettünk volna, micsoda élmény ott is felfedezni, beazonosítani őket. Ajándékba még dínótojást is vettünk az unokáknak, amiből 12 órai vízbeáztatás után keltek ki a kis dínók.

A megkövesedett fenyőfa ahogy megmaradt , s ami mára maradt belőle, úgy széthordták. (A kollázsok nagyíthatók.) Ne legyünk elégedetlenek, még látható részei is megvannak, elképzelhetjük az eredeti méretét. Fantasztikus, karborzongató az a leletegyüttes amit ott feltártak, s bemutatnak. Engem teljesen elvarázsolt vagy elképesztett? Mindenkinek, kicsinek, nagynak, öregnek és fiatalnak érdemes ellátogatni, alapos a vezetés. A park hangulatos, utána is lehetőség van egyéni kirándulásokra, látnivalókkal.

Reggel csendes eső fogadott minket





ahogy az ajtón kiléptünk. Mindegyik növény másként mutatja meg magát általa.  Gondoltuk kiváló nap ez egy kis csomagoláshoz, szétválogatáshoz. Nos, mire délután hazaértünk jószerével nyoma sem volt az esőnek. Nagyon száraz a föld, ez csak simogatás volt neki. De legalább volt, ha kevés is.

A pakolással nagyobb sikerünk volt. Az összes könyvet, CD-t ledobozoltuk, mi, hova kerül majd, s aminek  a ház lesz új otthona,  elszállítottuk. Szétszedtük a kanapét, szívem szakadt meg érte. Jó konstrukció, de a kárpitos munka sokba kerülne, mennie kell, ha lesz a lomtalanítás, de így már könnyebben lehordható. Ahol én vagyok vevő egymást segítjük a bútorokkal, ezt is szállítottunk hozzájuk. A beépített szekrény és polc(szerelmem) marad, helyette könyvespolcokat vittünk, hogy az ő könyveiket is majd elhelyezhessék. Próbáljuk belőni a bútorok helyét, hosszabb távra tervezve, s a meglévőt se prédáljuk el, ha már nem igazán lehet eladni. Marad az átfestés majd, egyszer. Sejtem, hogy a helyszínen majd még lesz néhány átforgatás, míg helyükre kerülnek még szobán belül is.

Tegnap délután elbúcsúztunk a barackfától is.  Két éve feltépte a szél a kérgét, fele már halott volt, most a múltnapi fagy elvitte azt a pár hajtást is, ami kinőtt rajta. Sajnáltuk, pár éve bő terméssel örvendeztetett meg minket. Most valami új fán gondolkodunk a helyébe. A növendék bokraink most sok napfényhez jutnak. Kár, hogy ilyen áron.  Remélem javulgatok, s nem leszek még betegebb, azért el nem feküdtem, bízom. Sok dolog vár, sok  a munkahelyi pótlás. Holnap még van egy napunk e hosszú hétvégéből....

2015. május 1., péntek

Május elsején...

Bár eredetileg az éljen.... -t akartam leírni.




Voltak akiknek jó napja volt, s volt aki, aki már annak is örült, hogy ma nem ment fel a láza. (Mint tegnap este.) S a kertben tevékenykedhetett, s megjegyezte magára, hogy ő aztán tényleg nem normális. Lehet, hogy nem is...

Alsópetény 2.









 A XV. századi alapú katolikus templom. Szeretem az új helyreállításokat, kiemelik, jelzik az alapokat is. Mert a későbbi időkben ugyebár nagyon sokat "felújítottak". Inkább átépítettek az eltelt századokban. Néha nem előnyükre...




 A Werbőczy gúla


 és a vendégházak:


A nagy képen a most átadott Zsálya -vendégház, kertje teleültetve gyógynövényekkel. A mienké, a Levendula vendégház volt.  Kertjében 1000 tő levendulával. Minden átgondolt, megtervezett kint és bent, s mindenre odafigyelnek. A falu egy völgyben fekszik. S ha már Werbőczy, akkor az étterem is a Fogadó a Hármaskönyvhöz nevet viseli.



Az adagok hatalmasak, jól főznek, egy parasztházból alakították ki. Hétvégén érdemes előre bejelentkezni, nagy a sorállás!

2015. április 28., kedd

Szent László, a lovagkirály régi szerelmem




















A legteljesebb középkori Szent László freskósorozat

Nógrád megye egyik legrégebbi temploma a tereskei Nagyboldogasszony római katolikus templom, amelynek különleges értéke, a Szent László király legendáját megjelenítő középkori freskósorozat.

A templom története

Írásos dokumentumok 1219-ben említik először, a már valószínűleg jóval korábban alapított tereskei bencés apátságot. A templom mellett álló kolostor épülete már a 15. század végére elnéptelenedett, pusztulásnak indult, ma már csak alapfalainak csekély maradványai láthatóak. Az eredetileg román stílusban épült apátsági templomot az 1490-es években gótikus stílusban építették át, a török időkben mecsetnek használták, majd a 18. század elején barokkizálták. Két tornyát 1847-ben lebontották, helyükbe a ma is látható klasszicizáló tornyot emelték. Az 1960-as években nagyszabású feltárási munkák során kerültek elő a Szent László király legendáját ábrázoló középkori falfestmények. Érdekes kontrasztban van a fehérre festett homlokzat és torony a kőből épült gótikus hajóval.

A templom freskói

Szent László király legendáját, a kunokkal való harcát és a lányszabadítást sok magyar templomban ábrázolták, de a mai Magyarország területén csak három helyen látható, Ócsán, Vizsolyban és itt, Tereskén. Köztük ez a legnagyobb, legteljesebben fennmaradt ábrázolás. Legrégebbi részei a 13. században készültek, a templom 15. század végi átépítésekor megsérült részeket újrafestették. A templomhajó bal oldalán látható a legnagyobb, legjobb állapotú freskó, a sorozat a szentély falán lévő festménnyel ér véget.

A templom belső tere

Diadalív választja el a szentélyt a hajó többi részétől, a barokk oltár közepén látható gótikus ablak egyben oltárképként is funkcionál, színes ólomüvegei Sztehlo Lili tervei alapján készültek. Említésre méltó a 15. századi reneszánsz, kőből faragott pasztofórium, azaz szentségtartó, ill. a sekrestyében őrzött fából faragott 17. századi festett Krisztus szobor.  A bejárattól jobbra szűk, sötét lépcső vezet le a templom legrégebbi részébe, az altemplomba. Jelenleg kőtárként funkcionál a felújításra váró helyiség, amelyből egy hosszú föld alatti folyosó nyílik."
forrás

A  blogger megjegyzése:

E falat bontották ki felújításkor, amikor előkerült az alatta lévő, elfalazott freskó. Milyen szegények lennénk nélküle. S kellett, hogy meghagyjanak emlékül ennyit a ráépített falból az utókornak, mert ez is a templom történetéhez tartozik.

S nem lenne teljes a bejegyzésem egy kis hazakacsintás nélkül: Türje

 

S egy kis kikacsintás a Szent László-legenda