Elnézést az osztásokért, s maga YT is kiszúrt emiatt, de ha valami szerintem jót találok nem tudom megállni, hogy közzé ne tegyem.(Ez egyébként nekik is reklám és forgalom.) Így voltam a munkámban is, hogy egy-egy témában a gyerekeknek összeszedni, -hozni mindent, hogy nyissa az ember a szemüket. "Hogy látva lássanak". A politikában a fb.on sokat,de másokhoz képest nem eleget osztottam meg, remélve, hogy akik követnek hátha felnyílik a szemük.Volt ilyen is, s olyan is, hogy szólt családtag nehogy összejövetelen politizáljak. Nem is tettem, mégis a csalódottak estek nekem egy mellék dolog ürügyén. Döbbenetemre. Elvégre valakin csak le kell verni a keserűségüket. Bocs.
S kérek is elnézést a sok hallgatásért, de beszűkült az életem, vívom a hétköznapi harcaimat a fennmaradásért. Sok csillogót nem tudok felmutatni. Másrészt kevés tevés-vevés sok pihenést igényel, s viszi az erőm. Örülök, ha már olvasni tudok!!!! S nem csak nézni, hallgatni. Bár azok is előre viszik az embert, de a könyvek örök nagy barátaim voltak. Az utóbbi időkben (két évben) sokszor őket is elvesztettem, s mindig ünnep volt számomra ha sikerült olvasnom, lekötött egy-egy könyv.
Másrészt a frontok széttépnek. Tudom,ezzel nem vagyok egyedül, de én a saját szenvedésem érzem,s néha oly nehéz elviselni.
S jöjjön egy kis szerelem: jezsámen. Gyermekkori kertünkben hatalmas bokra volt, a gyöngyvirágcserjének is, s az út szélén nárcisz, az illatos. Máig kedvenceim.
Közben megnéztem ezt a beszélgetést, Évának is hozom. Tudom, a téma nem könnyű, mégis meg kell nézni, biztató, elgondolkodtató, előre mutató, hitet adó. Mit írjak róla még?
