Oldalak

2020. március 26., csütörtök

Romantikus film (és más filmek)


már ha ez elmondható róla. Inkább dráma. Sophie Marceau főszereplésével. Szép film.


Ez most egy rendhagyó Sherlock Holmes film, az öregkorát mutatja be.


 S két nyomozása kedvenceim közül:


2020. március 25., szerda

Ha már nem erdőzhetek e filmekkel kárpótolom magam




S még sok van fent a jutubon. A sok zöld, a természet hangjai, szépsége megnyugtat, lenyugtat, elvarázsol. Hiányzik az erdő, a séták. Viszont e hidegben nem merek kimozdulni, legfeljebb kutyát reggelente megszeretgetni, érezze van gazdája. 2 napja gőzölök,  könnyebbé tesz. Amúgy is egyre jobban szakad fel."Jókor jött" ez a vírusügylet most. Bár soha nem jön jókor. Legyengített, mint várható volt. Azt hiszem a éli időszakban segítést befejeztem, unokailag. Ez nem önzés. Sosem felejtem volt szomszédasszonyom aki még kórházba is került annak idején az unokáktól felszedett betegség miatt. Alapból asztmás volt.  Ezek nehéz döntések, de néha meg kell hozni. Ő sem vállalta többet a beteg unokáit.

Kinézek az ablakon, szakad a hó. Macskáink itthon vannak, legalábbis az étkezések idején. Értsd harci kandúr. Itthon is alszik. Gondolom a havas időjárás lohasztja a verekedő kedvüket. Vagy ki tudja?

S ha már állatok:


Nálunk a faluban az egyik bolt felajánlotta netes, telefonos rendelés lehetőségét. Élni fogunk vele. Nagyszerű ötlet, embereknek, már a vásárlóknak, s a boltosok védelmében is.Vigyázzatok magatokra!Maradjatok otthon. (Már, ha boltba nem kell menni..)

2020. március 22., vasárnap

Tegnap este elköszöntem a világtól,

én olyan rosszul voltam.Szétköhögtem a légcsövemet. Kaptam új köptetőt, a gyerekem szerezte, mint kiderült az ACC-nek ugyanaz a hatóanyaga. Ez a fel nem szakadó köhögés széttépett, már mindenem fájt. Azt mondtam, ha az éjszakát túlélem, már mindent. Aztán reggelre megfordult, néztem a gyógyszer papírját, első napra visszaesést ígért. Betartotta.

Fúj a szél, hideg van, csak fordulni mentem ki, s pár növényt letakarni. (Éjjel már azt is mondtam, hogy vesszen minden.) Az állatokkal is mi lesz, ha velem bármi történik?

Az ember ilyenkor szembesül vele, hogy milyen esendő.

Az este őket néztem DVD-ről, jók, nagyon. Eszembe jutottak fiatal éveim. Egyik kolléga őket és magyar változatukat kedvelte. Anno abban a régi világban magnóról, a pult mellett, ha ideje engedte ott hallgatta a Galla féle népséget. (Amit látunk , aszerint 1971-ben!!! ellepték a magyarok Angliát, s az "szótárazásukat" állították éppen pellengérre. A többi, válogatott jelenet is jóóóóóóóóóó!!!!)


S akik más műfejt kedvelnek:

 https://videa.hu/tagok/zita-szikszai-2063348

S egy cikkválogatás, nekem sok újat mondott, sikerült megértenem kételyeket, ha nem is habos, babos amit tudni érdemes.

https://szemlelek.net/2020/03/21/korona_helyzet

2020. március 21., szombat

Otthoni maszk elkészítése

 Szabásminta, alapos leírással:Kézzel is megvarrható.


https://otthon-homesweethome.blog.hu/2020/03/19/moshato_ujrafelhasznalhato_maszk_otthoni_elkeszitese?utm_medium=indapass&utm_campaign=inda_notification&utm_source=notilayer&utm_source=fejlec_bloghu&utm_medium=noti-dropdown&utm_campaign=fejlec

Erről van szó!

 Biztos sokan ismeritek a Titkos kert elnevezésű kertet a kertlátogató programok sorában. Mások kertes magazinokban, magazinokban is olvashattak róla. Most leírja a létrehozója, hogy az ő kertje, füve sem volt olyan zöld, mint látszik. Honnan indult, hova jutott, s mindennek mi az értelme. Gyönyörű, őszinte, igaz írás. A jövőre gondolva is érdemes sorain elmélázni. A forrás jelzése fölötti szíveket nem tudtam eltávolítani...

"Már egy hete minden nap nekifutottam, hogy bejegyzést írjak, de ez a jelenleg kialakult új és senkinek sem a legegyszerűbb élethelyzet , amibe még mindig csak próbálok belerázódni én is, -egyenlőre kevesebb, mint több sikerrel-, komoly változtatásokra, változásra kényszeríti az embert. Gyerekes, egyedülálló szülőként visszasírom az iskolát, aminek ez a mostani online változata véget vetett a nyugodt, csendes tervezgetős-rajzolgatós munkaóráimnak. Úgyhogy vagy hajnalig fent vagyok és...dolgozom, vagy hajnalban kelek és...dolgozom. Választhatok, ha a családfenntartó szerepkörömből nem akarok kikerülni. Napközben meg tetszeleghetek a többi szokásos szerepemben úgy, mint házvezetőnő, kertész, szakács, anya, játszópajtás, programszervező, blogger féle...és a legújabb szerepkörömben, mint tanárnéni. Úgyhogy szerintem, mint sokan közületek, ez alatt a röpke egy hét alatt több idegrohamon és sírógörcsön vagyok túl, mint általában egy év alatt. De, mint ahogy eddig is mindig, a kert az a hely számomra, ahol megvigasztalódom, ahonnan erőt és ihletet meríthetek. Az a kert, amely majd nyolc éve, amikor egyedül maradtam egy másfél éves és mára már kiderült autista, spektrum zavaros gyermekkel, hitellel egy halom adóssággal és egy akkorra már megszűnt munkahellyel..., egy teljesen új fejezetet nyitott az életemben. Azt, hogy egyik napról a másikra eltörlődött az addig boldognak hitt életem, borzasztó rosszul éltem meg, majdnem belepusztultam. Segítségre nem számíthattam sem anyagi, sem érzelmi szinten senkitől. Senki nem hitt bennem, az álmaimban és senki nem támogatta az elképzeléseimet.Kaptam helyette, viszont:”
Van neked rendes szakmád( eredeti diplomám szerint optometrista vagyok/voltam), miért nem azt csinálod tovább?! A kertészkedés nyugdíjasoknak való elfoglaltság! Bele fogsz gebedni, be fog nyelni ez a nagy kert! Ebből nem lehet normálisan megélni! Add el, költözz el! Mit akarsz itt egyedül pénz nélkül egy kisgyerekkel?! Nem vagy normális, ennyi időt eltölteni a kertben és a “nincsből” ennyi növényt vásárolni?!....soroljam még az ilyen és ehhez hasonló roppant támogató kijelentéseket, nekem szegezett kérdéseket?!
De aztán ezeket lesöpörve magamról, az önmagamba vetett hittel, egy hatalmas belső késztetéstől és egy minden imánál többet érő tiszta, őszinte gondolattól, szándéktól vezérelve, szembeszegülve családnak, világnak...elkezdtem teleírni az álmaimmal életem könyvének új és hófehér lapjait. Beleadtam szívem-lelkem és csak csináltam, csináltam....időt, energiát nem sajnálva, míg végül a kert lett az életem, a munkám, az új hivatásom és ma már én segítek mások álmainak megvalósulásában, kertjük megtervezésében. És akármilyen nehéznek, fárasztónak is tűnnek sokszor a hétköznapok, soha nem fekszem le egy nap se úgy, hogy ne lennék hálás a kertnek, a sorsnak és mindazon rossznak hitt egykori történések sorozatának, amik végülis mind értem voltak, hogy fejlődhessek, hogy lehetőséget kapjak arra, hogy az lehessek aki most vagyok és azt csinálhassam amit szívből szeretek.
Most felfedtem Nektek életem egy kis szeletkéjét, amit eddig soha nem tettem, de csak azért, hogy lássátok, a rossz dolgok, mint amilyen ez a járvány is végződhet még akár jól is. Ez is egy lecke az élettől, ami most az egész emberiséget érinti, hogy segítse a kollektív felébredést és talán egy szebb, élhetőbb, őszintébb új világot hoz magával.
Már most több a szeretet, az összetartás, az egymás segítése ....,mint amit eddig ebben a rohanó, önző, életellenes, felszínes, Természetet kizsákmányoló...világban eddig megszokhattunk.
Úgyhogy én is csak azt tudom mondani, amit már oly sokan előttem elmondtak, hogy vigyázzatok magatokra és egymásra!
Használjátok ki ezt az időszakot arra, hogy egy kicsit lelassulva, más szemszögből, tisztább fejjel ránézzetek az életetekre!
És aki teheti kertészkedjen❣️Az egyik legjobb testet-lelket gyógyító, elmetisztító elfoglaltság❣️"

forrás: https://www.facebook.com/atitkoskert/posts/2574985306111630?__tn__=K-R

ÉS A Titkos kert:

https://www.facebook.com/atitkoskert/?__xts__[0]=68.ARD6qfQ4M8Rd_c_msv7A5PYhTUoXVXEbb6Z0sA1nix6QGO_aL5j243XshooiCtm_2QMs4j4akxfFFnWLxUsZqi9MIcS249I8fGI6ibLs6zcj0lbWpacO4zyQRpm2khMMm6LzE8Oy8uUU3lxMSEXmfyUeXodYlWDDinTzKSXseU9LT_cGmqAJLjsoxdCkx4UVhukrSVspcjatks60qQCuY4XnvCAU_K-SEut0gy_v-2hCXijrBP19ga6fW8vhEYoFUJh6XIK6w-2SEoUTueW-gFbpNZDTmV9MQHeBlfJ5CJYUmZzUz0OQOAQttyra5C-hyAc4MNmYEZfUVEfkEkQn8BdMMulCbd9X1VjNgqLztoLOwwuK0F-huykiNQ

8 nap fekvés után az élet

Tegnap korán keltem, ma 4-kor... Gondoltam 7 óra magasságában elindulok a boltba, ha bírom. Megnézem van-e teljes kiőrlésű liszt, vagy hasonló. Az uram nem kapott. Mákom volt, előttem voltak hárman, belefértem a beengedhető 5 főbe. Liszt, s rokonsága nem volt. Fehér igen, többfajta is. Megkérdeztem, mire számíthatunk, mert mi nem halmoztunk. Mondta az eladó hölgy, lesz minden, kérdés mikor, hogy tudnak jönni a kamionok. Ők már maszkban, gumikesztyűvel dolgoztak, CBA.Aztán mégis vettem ezt és azt. Igy jártunk, elmaradt a havai bevásárlás a betegségem miatt, darabonként és boltonként szedjük össze, ami addig egy félnapos program volt.

Betegségem miatti elzártságomnak köszönhető, hogy amikor megrendeltem egy gyógyszert, kérdezte a gyógyszerész : a többi nem kell? Nem kellett, aztán leesett a tantusz. Későn. Hátha mire elfogynak megszűnik ez a sortálló, hosszú sort álló mizéria. Vagy sem?

Tegnap folytattam a kerti edzést. Ez abból áll, hogy le-és feljárunk a kutyával a kertben. Van olyan hosszú, hogy az már távolság, ismételve felér egy falubeli sétával. Kimértem az időt és a körök számát. Szegény ember adott lehetőségekkel dolgozik. Menni kell, napozni kell, kuty igényli a sétát, most ezek a lehetőségek. Kertészkedésig még nem "süllyedtem", az azért nagyobb falat lesz majd.




 S néhány kerti fotó dokumentum jelleggel. A fű nő, még nincs erőm levágni. A gazok is, meg a virágok is nyílnak, telnek, tombol a tavasz. Hétvégéig. Mi lesz utána?

















S az uram vett egy 600 literes, használt esővízgyűjtő tartályt. A napokban beszerelte. A vödrös, csumpis kupinak ezzel vége lesz. Most már csak az esőnek kellene feltöltenie a tartályt. Majd fotózom, megmutatom.