Jelentem: megvagyok

Csakhogy  ma

főztem
 feküdtem
állatokat rendeztem
feküdtem
blogot tettem rendbe
levelezést töröltem

Nem volt könnyű  a mai nap sem, volt, hogy úgy éreztem még filmet nézni is fáradt vagyok. Nem is néztem, még azt sem.

Valószínű melegedni fog az idő. Ezt érzem. Olvadt némileg, körbejártuk a házat mennyi havat kellene elhányni, hogy ne a háznak vegye a hólé az irányt. Tragédia. A szomszédban méteres havat kellene áthányni, hogy a házig eljussunk. Van egy sarkunk, ami ha eső van nedvesedik. Ezt szeretnénk elkerülni.

Megrendeltem a BBC Kertvilág magazinját. Nagyon kedvező árú lehetőség volt, éltem vele, kíváncsi voltam mit hoznak, újat?  Próbáltam olvasni, de nem volt se tollam, se füzetem, hogy az ötleteket feljegyezzem. Lassan gondolkodni kell a kerten, esetleges új növényeken. Munkálatokon. Január közepén vagy inkább februárban álltam neki  némi száraz növényeket metszeni, eltakarítani, jól abbamaradt a munka, s tavaly már túl is voltunk ezeken. Csúszik az idén minden, s reménykedjünk, hogy fagy uraság ezzel be is fejezte a látogatását nálunk. Eddig, mióta gyümölcsfáink vannak gyakorlatilag tavaly volt alma(néhány szem), mogyoró és kevés naspolya. A többit évek óta, ha termés ígérkezett elvitte a késői fagy. Az meg éppen szerencse, hogy a tavaszi virágok, amik már bújtak kifelé a hóbunda alatt rejtőzhetnek. Kíváncsi vagyok mi lesz a fagy után? A fiatal bokrokkal, már az első nap elkapta a leveleket. Amik átteleltek.

Mostanában nem is sétáltatom Zsebit, nagyon húz. Félek az aláfagyott részektől, el ne rántson. A kertbe megyünk le, de nagy a hó neki. Belesüpped. Úgy néz ki, csak én élvezem: árnyékok, rajzolatok, mintázatok.

Hócipő

 -tele van, ahogy mondani szokták. Nem tudok aludni, kettő körül felébredek vagy négykor, aztán annyi.

Hulla vagyok, fáradt vagyok, nem tudok gondolkodni, elegem van a világból. Elegem. Csak fekhetnék, de mindig valami közbejön. (Most megyek, s megteszem. Néha én még feküdni is fáradt vagyok, úgy szoktam mondani fárad bennem a fáradtság.)

Vagy a telehold? A fagy? Az aggódás? Vagy valami melegfront közeleg? Vagy...???

Amúgy szép a tél, a hó, nézzétek mennyi rajzolatot is ad!

Így élünk mi (kint és bent)

  

 

 

 

 és a madárvendégek

 

  Ez a nagy madár mi lehet? Harkályék nagyon itt vannak, párosával, jönnek, kopogtatnak. 

 

és fagy után köszöntelek: MÁRCIUS!

 

Női sorsok

Női sors a munkatáborban. 
Először féltem tőle, kicsit durva az eleje, az otthoni megaláztatások, majd a táborba vezető út. Aztán egyszer csak kinyílt a könyv, s letehetetlenné vált. Szép könyvvé vált. Ahogy e pokolban megtalálható lett a szép. S aki felhívta a figyelmemet a könyvre, ha elolvassátok a bejegyzést Ulickaja könyvét is érdemes elolvasni, újraolvasni. Én is így tettem. Utána jött Zulejka.

Megtörtént esemény alapján az írói fantázia műve. Valamelyik csatorna állítólag vetíti a belőle készült filmsorozatot. Más világ, más kor, legfeljebb a női kiszolgáltatottság a közös bennük. Megfogott ahogy a tényeket átszűrte magán az írónő, és közzéteszi könyvében, idézetetekkel, versekkel alámondva. S mind emellett jól ír, végig fenntartva a kérdést bűnös vagy áldozat-e Grace? .

Hó, helyzet

Körülbelül négy óta vagyok fent, a szél, a csapkodás(kirángatta a spalettákat), ki tudja? Minden macska itthon van, kimentem Zsebit rendezni Mózsi velem jött, aztán húzott vissza. A meleg szoba kényelmesebb.

Az ember ment vagy tíz-tizenöt métert, mert akkor már tettem ki a madaraknak is ennivalót, s úgy kell felöltözni mintha utaznék. A bejárati ajtóig hordta be a havat, ki kellett söpörni magam, ahogy a fotón is látszik jól felhordta a havat, s még most is fúj, és hordja, egyre, egyre. S mi lesz a közlekedéssel, ugyebár?

Bekamerázva

Hajnali hat óra, kutyaugatásra ébredünk. Melyik kutya ugat, a három szomszéd közül? Mi vagyunk középen. Felkelek, felöltözöm, tekintettel a tekintetre(bár akkor nem éreztem annyira a hideget, mint később).

Kinyitom a bejárati ajtót, nekem csapódik egy kutya. Mondjak rá valamit?  Nézem, próbálom beazonosítani, a  bal oldali szomszédé. Hogy került ide? Gyors lehetőség felmérés, mert elutaztak, s én etetem, de elvileg csukva volt minden. Közben derült ki, míg tereltem nagy szeretgetések után hazafelé, hogy a szél kivágta a kertajtót,ami ezek szerint rosszul lett kitámasztva. Hazavittem, megetettem, itattam, akkor már Zsebit is kiengedtem. Szegényt bezártuk éjszakára, a hideg miatt. Nem tudom a faház mennyit jelent?  Aztán lenyugodtak a kedélyek. Napi többszöri simogatás Lájbinak, Zsebi napi többszöri féltékenykedése, ha őt simogatom Lájbi tutul. A kerítés mögül.

Így ébredtünk napsütéses, fagyos vasárnapra 2018. február 25-én.

Ez is, az is

Az este a „kis ember” háza előtt belecsúszott egy kamion az árokba. Kiütötte a villanyoszlopot, tehát máig nincs közvilágítás és net (nálunk). Nyolc óra tizenöt perc van. S még nem jöttek vissza a tűzoltók sem, hogy kihúzzák az árokból. Este, a sötét miatt vagy ki tudja miért, nem sikerült.

----Nem is tudtam, hogy Ottónak hívják.

Kit?

 A kis embert.

A rózsás embert?---

Olvastam egy budapesti csoportról, akik régi idők viseleteibe öltöznek, akár maguk is készítik el azokat. S mert a téma ismerői tanácsokat is adnak régi ruhák varrása ügyében. Eszembe jut A gésa emlékiratai c. könyv. Amikor New Yorkba került, s látta a Pillangó kisasszony jelmezeit megkereste az illetékest, s elmondta, mennyire nem eredetiek a kimonók. Az új színpadra állítás jelmeztervezője már ő lett.  Mert ugyebár a kívülálló lát egy kimonót, a bennfentes tudja a színeket, anyagokat, öveket, elhelyezéseket, stb. Akkor már legyünk eredetiek. S eszembe jut egy kiállítás valaha Csíkszeredában, a Mikó várban. Népviseleti babák. Látszatra egyformák voltak, s ha jobban megnézte az ember láthatta a pici eltéréseket, de a falvak lakói biztosra tudták melyik viselet, melyik falu lakóját mutatja.

Ki tudja hogy működnek a hallókészülékek elemei? Nem hordásra merülnek le? Az ember azt hinné. A valóságban az illető beteszi, este, kiveszi, majd elfelejti másnap betenni a hallókészüléket. S mire betenné az elem sípol, mert lemerült. Nem hiszi el, alig használta. Játszani kezd, kiveszi  a készülékből, nem csak nyitva teszi el. Akkor is. Egy hetes pontossággal a csomagolásból elővett, de használni elfelejtett elemek lemerülnek. (Miért van akkor az illetőnek hallókészüléke? Hát ez az! Valószínű, ha rendszeresen emberek közt lenne, kellene; mert nem mindenki beszél egyforma hangerővel és hangszínnel. Lásd az orvosi rendelőben való várakozás közben sutyorgókat. Nem veszi észre, hogy nem hallják, nem is érdekli, csak mondja, mondja, mondhassa. Szegény).

Újabb ölbemacskám lett: az Öregasszony. Eddig, ha letettem maga netán olvasni, netezni Mózsi rögtön feltalálta magát, azaz megtalált engem. Most Cicóval lett nagy a szerelem, a kényszerfekvés, a kényeztetés lebontotta a falat köztünk. Ő is megérkezett az ölembe. Az a jó két centi mély vágás a lábán nagyon durva, gyógyul, de idő kell neki, addig háromlábon gyábokol. Valahogy hasonlóan írta Lázár Ervin.

Ők meg csak jönnek, várnak, esznek. Annyi verebünk lett hirtelen. Cinkéék szerencséje a kövérségük, hátha jót tesz majd nekik a nagy hidegben. A "tartalék", mint az etetőjüknek...

 A hó egyre nő, nem nagyon, de biztosan. 25-30 cm, helyétől függően, lent a kertben igazi hóbunda. Bitangul érezem magam. Gondoljatok rám. A fentieket még net hiánykor írtam.