Évekig próbáltam jó leány lenni, megfelelni. Évtizedeknek kellett eltelnie, míg mertem vállalni magam olyannak, amilyen vagyok, s ne mások elvárásai szerinti ember legyek. Vállalva a magányt, a kiközösítést.(S 65 évemmel még máig nem tudom/merem bevállalni magam teljesen, a gyengeségeimmel.)
Újabb családregény került elém ( http://www.maszol.ro/index.php/kultura/86325-elt-nt-asszonyok-nyomaban-gerloczy-marton-iroval-beszelgettunk), s végre hozzám is. Nagy várakozás után kezdtem el olvasni.
Családtörténet, asszonysorsok, híres és erős/erőszakos férfiak árnyékában. Árnyékban, mert nem tudtak, nem mertek kitörni, míg el nem érkezett az a nemzedék, aki váltott. Nők nemzedékei a nagy Magyarország határain belül, de országhatárokon belül és túl, ahogy az élet, háború, vagy a kényszer szülte határok követelték, kényszerítették. S mellettük ott voltak a férfiak, többféle rendű és rangú és nemzetiségű, s nem utolsó sorban a nagy költő, Áprily Lajos. S mikor hozzájutottam beszippantott, az utóbbi napokat vele töltöttem, éjszakába nyúlóan. Ott voltam Kolozsváron, Erdély falvaiban vagy városaiban, a pusztaszentgyörgyi házban, velük éltem. A lányokkal, az anyákkal, az öregedő asszonyokkal. A könyv azt hiszem nem csak egy család regénye, hanem az ország története is. Sokféle nemzetiségével, széttörésével, a háború poklával.
Ezek meg csak úgy...
Szabó Magda egyik regénye a hattyúnyakú teáskannával vagy csészével kezdődik. A Régimódi történet? Nem emlékszem, e könyv borítóján egy régi teáscsésze van.
Borsos Miklós életrajzát olvasva, ő is Erdélyből, Nagyszebenből indult. E regény főleg Kolozsváron játszódik. Ott vannak a gyökerek, ott volt a könyv bemutatója.
Más.
S megjelent egy könyv: Magdaléna. A másik Für Elise nyomában, a folytatás lett volna, ha... most megpróbálták összerakni, meglévő töredékekből, írásrészletekből, stb.. Kíváncsi vagyok.
