Mára kiszámoltuk , hogy melyik helyre menjünk tekintettel a sárra. Nem odamentünk, elmentünk kedvenc tavunkhoz, körülnézünk, vissza is fordulhatunk. Egyedül voltunk, horgászok sehol, természetesen, de a nyomok alapján már jártak előttünk. Körbejártuk a tavat, félúton láttuk, hogy érkezett egy kutyás család,s mire visszaértünk egy pár. Tehát mindig akad vállalkozó, akármilyen az időjárás. (Pedig, bevallom, eleinte féltem egyedül, bármi történhet az emberrel. Megcsúszik, stb. Vadak.... Láttuk a hóban a nyomokat. S ha Zsebi nagyon bújik, akkor szagot érez.)
Ez a kedvenc részem, a kidőlt fákkal, most a hótól új rajzolatot mutatott.
Árnyék felé fotózva.
Élmény volt a séta, friss levegő, szikrázó napsütés, némi hóval tetézve. Holnap ismét havazik?
