Oldalak

2025. augusztus 17., vasárnap

Mert szeretem, színes, egyedi, gyönyörű


 
A lenti egy francia hölgy, mesés hangulatú bejelentkezésekkel. Főleg süt, nagyanyja receptjei alapján. Végignézni megnyugtató, pihentető, ellazító, ha nem akarunk sütni, akkor is. S nem mutatja magát, amit láttat az a lényeg.
 
 
Szeretem a térkihasználást ennél a háznál. A kedvencem a konyha, ahogy színnel kiemel. Az egész ház átgondoltsága, átalakítása is tetszik.
 

Tudjátok,

 hogy mi a vendégváró kupi? Amikor a kutya se teszi be hozzátok a lábát, de ha szalad a ház, akkor valaki megjelenik. Tuti biztosan.

Lehűlt, s harci felszerelést magamra véve( a rovarvilág ellen) elkezdtem metszeni a levendulákat, s ahogy lenni szokott ami még a kezem ügyébe akadt. No az utóbbit nem kellett volna, mert ahhoz emelni kell a kart. (S napok óta nem tudok hajat mosni a karok szárítási feltartása miatt). Úgyhogy, ahogy bejöttem körbeszórtam mindent a levett ruhákkal, s még zuhanyozni sem maradt erőm. Gondoltam, ami ilyenkor még az utolsó előtti fáradási stádiumban kikapcsol , nézek vlogokat. (Linkelem majd őket, ha erőm lesz hozzá.)

Addig egy kis kerti körkép:
 









 

2025. augusztus 3., vasárnap

Ma reggel

 miután a fejemet nem tudom mozgatni a nyakam úgy beállt, csak úgy elkezdtem a ház előtt gazokat húzkodni, s az ágyásból a térdig érő füvet. Belemerültem. Így járunk, mi kertesek. Mikor a lábaim kimentek alólam, abbahagytam.

A tegnap esti fotók, a vihar előttiek mára elérhetők. Volt nagy csinnadratta az éjjel, esővel.
























Mutatom a Himalájai dudváslonc barnuló leveleit, ágait. Hetek óta, lassan sorvad. Tűzelhalás lenne? Vagy a nap dolgozik, először azt hittem. Szerintetek?




2025. augusztus 2., szombat

Léleksimogatás











 Sajnos illatot nem tudok mellékelni. Mindegyik berobbant, dúsak, szépek, illatfelhő úszik a kertben. Vigasztalnak. Kimerültem, lemerültem, mint az elemek.  S próbáltam némi rendet vágni, nem kellett volna. Most kenyszerpihenőn vagyok. S rájöttem, hogy reggelente rohanok, viszem le a kutyát, s megyek, mentem a dolgok után. Ha megjöttem, feküdtem le, mert addig tartott az erőm. Ezután próbálok a szépre, a kertre, a könyvekre koncentrálni. Nagyon vágyom elutazni, kirándulni, ez vágyálom. Itt voltak a fiamék, vittek volna, a meleg volt az úr, nem a vágyak. Ez van.

2025. július 29., kedd

Szerencse nap

 Ma 3 alkalommal 6 db. négylevelű lóherét találtam. 

A nagy szerencsében az egész napot végigfeküdtem, reggel alig tudtam lábra állni. Pedig időpontom is volt vizsgálatra. Adtak újat, telefonon. S más ügyek is tervben voltak.

Viszont szerencse, de jött egy korrekt fűnyíró, ketten a másfél méteres gaztengert levágták. Meg a szomszédét is, az nem volt gaz, csak nem tudom hol a miénk, s hol kezdődik az övék. Vagy inkább ők se/nem tudták. 


A két darab almát 420 forintért vettem. Kb. fél kiló a kettő. Pusztaverszáj urának szerintem fogalma sincs, hogy aZ alattvalói hogyan s miből is élnek. S miből fizetik a herdálásukat. 

Szomszédom kiakadt, mert húszezer forintot kértek a telke körül odanőtt növendék akácai kiírtásáért. 170 ezer a nyugdíja. 

Érdekes világban élünk. Amíg élünk, mert sorra hallani az időpont, kórházi, gyógyítási-gyógyulási rémtörténeteket. 

Szóval a beígért csodavilág valahol útközben elakadt...


2025. július 27., vasárnap

A szokás hatalma

 Sétálunk, kerítés alól bújnak ki a gazok. Hajolok, hogy kitépjem.  Akkor esik le a tantusz, hogy az utcán nem a kertünkben vagyok.