Oldalak

2024. június 3., hétfő

Elgondolkodtam,

 hogy korábban ha kimentem a kertbe az öröm,nyugalom és feltöltődés helye volt. Mostanában még ki sem értem már elkezdtem a gyilkolást. Fájt, sajgott a derekam az állandó hajoldozástól, a lehetetlen testtartástól a lehetetlen helyekre való belépések miatt. Sokszor azon gondolkodtam, most hogy lépek ki/viasza innen? Most új csodaszer a meztelen csigák ellen, még nem próbáltuk, van még méreg, de amellett is kiegészítőnek kellett az olló. Mert ezek úgy is felmentek mindenre, ahogy mondják nem néztek se isten, se embert.

Azért eljött a kerti örömködés ideje is, természetesen, csak valahogy e bús, szomorkás, felhős reggelen eszembe jutott mindez.

















3 megjegyzés:

  1. Csodahely a kerted csigával vagy anélkül is! Szerencsére nem esismerem milyen a harc a csigák ellen, itt csak pár házas csiga van időnként, de azt is kitessékelem.

    Én most utálok kimenni a kertembe, a jégverés után szörnyen néz ki😞
    Komolyan foglalkoztat, hogy hátul befüvesítek mindent, meg díszcserjéket ültetek és kész.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon sokat gondoltam rád, látva a jeges fotókat. Veled érzek. Holdgyöngy vagyok

      Törlés
    2. Köszönöm szépen, Anikó. Most voltam kint, úgy tüzetesen megnéztem mindent... hàààt, siralmas. Az óriás liliomom összes bimbóját leverte, megsértette a jég, a japan szellőrózsát földig verte, ugyanúgy a floxokat is, érdekes módon a tányér virágú hortenzia alig sérült. Gyakorlatilag minden a földön fekszik.
      A hagyma gyönyörű volt, csonkig leverte a szárát, nem tudom így be tudja e érlelni vagy belerohad a földbe, a paradicsomoknak a nagyobbaknak csak a csonkja maradt, a kisebbek úgy ahogy élnek.
      Ez csak egy kis kert, mi lehet a termelőknél?? 😞😢

      Törlés