Országos vadásznap

 

Ezt a napot minden évben nagyon várom. Hatalmas tömeg, s mert országos megnyitó sokkal nagyobb kipakolás volt a megszokottnál. Minden téren. Távolságtartás? Érdekes, itt aztán senkit nem zavart. Kalandos úton ehettünk valamilyen vadpörköltet, a fagyiról lemaradtunk, pedig egy ideig sorban is álltunk érte, de megvettem a szokásos évi kézműves szappanmennyiségemet, krumplicukrot, hadd nosztalgiázzunk. S alig tudtam az autóig elvánszorogni. Otthon az uram autóba hozta a fagyit, hogy mégis ki ne maradjon a napból. Így is jó volt.

S megtudtam, mert rákérdeztem milyen az a cserkelő játék? Azért voltak jó szakmai programok gyerekeknek is, s az állatsimogatók mindig sokakat vonzanak. Nem beszélve a lovaglásról, meseszép lovakon lovagolhattak.

 

 

 

 

 És megtaláltam álmaim ruháját, "vargaterka" a készítő. Nem volt nálunk elég pénz, s hova vegyem fel. Pedig mióta kerestem...

Mindig van vadászkutya bemutató, s ha arról (a meleg miatt le is maradtunk) mindenhol gyönyörűséges kutyákba ütköztünk. Tacskók, vizslák, kopók és agarak. Az utóbbiak a kedvenceim. Fotóm nincs, mindig bemozdultak. Higgyétek el nekem szebbnél szebbek voltak. Valamelyik évben versenyezni is láthattam őket...

Mégis a bejegyzés végén legyen azért pár fotó, nem igazán jók, de ez volt. Ezek a kutyák jól jártak, ahogy elnéztem mindenhol találtak a földön ennivalót.

A fotóim nem mutatnak mindent, mert közben lemerültek az elemek. Nem érzékeltethettem a tömeget, a kipakolást, stb. Talán valami hangulatot mégis hoztam. Szóval kellemes órák voltak, ott kint a kedvenc erdőnkben, most más szerepkörben.