Oldalak

2018. január 14., vasárnap

Ritkán

olvasok bűnügyi történeteket. Viszont vannak/voltak időszakok, amikor igen, mert egyszerűen kikapcsol. Vannak kedvenc szerzőim, időnkénti felfedezéseim, visszatérő olvasmányaim.

Most hozzám került egy könyv, kezembe adták, olvassam el. Végül sort is kerítettem rá,végül, mert a többi, ami vele együtt érkezett, már vissza is került ahhoz, akitől kaptam.


Szóval más olvasnivaló nemigen lévén mégis csak olvasni kezdtem. (Tán a téma is riasztott a mellékelés miatt.) Aztán végül mellé ültem, s nemigen tudtam letenni. Idelinkelem mit írnak róla. Kap mindent vegyesen,  tulajdonképpen a 3. véleményt író leírta mindazt, amit én is írhatnék.

 Nem ismétlem, talán annyit még, hogy néha elgondolkodom egy-egy regény besorolásán. Ezt thrillernek jelölik, pszichológiai thrillernek. (Direkt megnéztem szótárban nehogy hülyeséget írjak: krimi, rémregény.) Számomra a téma(nemzetközi gyermekkereskedelem, prostitúció) mellett érdekes volt a lélektani kibontása is a történetnek. Nem véletlenül, a szerző terapeutaként dolgozik. Talán ez fogott meg leginkább a könyvben. S bevallom, amikor "olyan" részek voltak, amiket nehezen tudtam emészteni, bizony ugrottam a sorokat. Tudom, tudom, bevallom nekem az ilyen részek nem mennek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése