volt minden: kamrarendezés, takarítás, némi visszavágások a rózsák s növények közt, csak ami útban volt. Mindig február körül, ahogy az időjárás engedi teszem meg.
Csak a rózsa, sokszor fennakadtunk rajta, ahogy mentünk a kapu felé. S vannak virágok, amelyek két betonlap közé telepedtek. Kitépni lehetetlen őket, kiszedni még kevésbé. Viszont itt élik világukat. Ki érti ezt?
S ki érti azt, amit a kertben tapasztalunk? Vannak bimbós és nyíló ibolyáink:
Hóvirágok kinyílóban:
s úgy látom már új leveleket hozó japánbirs
s még nem teljesen kinyílt téli jázminok
A könyvvel még nem végeztem, csak ez a ködös, de enyhe idő ma munkára kényszerített. Viszont van délután, lesz délután, olvasásra, kuckózásra csábító.
S Csicsada naplójában ma ezt a verset mintha nekem írták volna (s kyorsinak egy múltkori bejegyzéséhez):
Ölbey Irén (1902-1987): Elmélkedés
Fenn a hegyormon ült az ember
s beszélgetett a végtelennel.
Körül kék encián nyitott,
mosolya fény volt és titok.
A fenyő illatát lehelte,
jáspis-szárnyakkal szállt egy lepke.
Olyan elbűvölt volt a táj,
Csak távol csilingelt a nyáj.
S ezüstösen, elhaló-lágyan
egy patak csobogott a nyárban.
Mintha messze angyali kar
dúdolt volna, szép volt a dal.
Hallgatta a hegyen az ember
s tele volt izzó kegyelemmel
Átölelte a messzeség.
Fölé hajolt a tüzes ég.
Arcába meleg szél legyintett.
Fölé hajolt a mámor s ihlet.
Fölé hajolt a végtelen
Erő, Szépség és Értelem.
Szemében jóság lángolt s béke.
Nézett lobogva önlelkébe.
S az áthevült sziklák felett
az Istennel beszélgetett.
(Forrás: Ölbey Irén: A
béke győzelem Ecclesia 1982.)
Csodás képek!!!! Az a hunyor! Az enyémet át kell ültetnem,nincsen jó helye,szegény vegetál.
VálaszTörlésKöszönöm ezt a gyönyörű verset!!!!
Délutánra én is olvasást tervezek. kell pihenni. Most,hogy itthon dolgozom, még többet dolgozom.:) Pedig pihenni is kell.
Nyáron is adtam nekik trágyát,komposztos marhatrágyát,de látod négyből csak egy ilyen szép. A többi bimbóban, de a föld felett.Pihenj azért te is.
TörlésNagyon köszönöm, hogy átküldted nekem is, minden sorát magaménak éreztem, nagyon átérzem és megértem miről ír.
VálaszTörlésÉn egyébként sosem tudom IGAZÁN megfogalmazni mit érzek a hegyek között, csak azt hogy lebegek és boldog vagyok.
Orsi, ez nekem egy szőlőhegy, a természet.
TörlésA hoviragot elviszem magammal, ha csak gondolatban is:) mi ma melegedtunk, reggel mar csak -30 volt:)
VálaszTörlés"Fenn a hegyormon ült az ember
VálaszTörléss beszélgetett a végtelennel."
Ez, pontosan ez voltam... Hány és hány napot ültem ott - a hegyoldalban...nem tudok eléggé hálás lenni azért, hogy nekem ez megadatott.
Szép a vers.
Milyen sokunkban mozdított meg valamit ez a vers!
VálaszTörlésa virágok érzik, hogy ez nem igazi tél, és nem is lesz.
VálaszTörlés