mai illusztrációjára, s "dalolni" kezdett bennem ez a két gyermekvers. Visszahozva régi idők, gyermekeim gyermekkorának hangulatát. Gondolom többünkét.
Csoóri Sándor: Moziba megy a Hold
Moziba
megy a Hold,
vigyorog a képe,
tízfilléres csillagok
csörögnek zsebében.
vigyorog a képe,
tízfilléres csillagok
csörögnek zsebében.
Felhő-páholyban csücsül,
bámulja a földet,
pereg a film:
esti szél
zöld héjú dinnyét
görget.
bámulja a földet,
pereg a film:
esti szél
zöld héjú dinnyét
görget.
Nem dinnye az:
vaddisznó!
Csörtet az erdőmélyből,
jujj! – a Hold
megijed, s lefordul a székről.
Nagyon kedves ez a kis kép.
VálaszTörlésA verseket nem ismertem, az is tetszik. Köszi :)
Én se ismertem a verset - de kedves, kár, hogy kinőttem már a gyerekkorból....:-)
VálaszTörlés