Nem szeret(t)em a rózsákat. A kertben sem volt, csak a bejáratnál egy örökölt, s egy hozzánk került, akit ide-oda ültegettünk, mert nem volt helye. S mert kaptam rózsafuttatót, vettünk hozzá rózsát, s akkor már köré is, levendulával társítva. Legkedvesebb kertrészem lett, pedig még csak sejteti a jövőt.
Nem szeretem a rózsás porcelánt, bögréket, tányékokat. Amikor tányékokat kerestem a falra, az egyetlen, ami nem került fel egy Zsolnay rózsás. A polcon van, rakosgatom. Ott van, feladat, fúnkció nélkül.
Egy blogról ma ez a csokor mégis megragadta a figyelmet. A színek finomsága, a bimbókban igérete az újnak, a rózsák együttese szívmelengető. Szép indítása a napnak.
Nagyon szeretem a rózsákat, de csak az élőket. Illatuk, bársonyosságok, hamvasságuk...
VálaszTörlésViszont én sem tudnám elképzelni a lakásban magam körül a tárgyakon. Tényleg, milyen érdekes. :-)
Nekem meg soha nem volt rozsas targyam..most van egy kaves bogre, madareteto keszul belole..vagyis ez is az udvaron fog kikotni:) pedig szeretem a rozsat, az illatat is.. tavasszal babarozsat szedtunk, nagyon eros , finom illatu..
VálaszTörlés