Oldalak

2017. január 31., kedd

Füzetemből



"Hová megy a füst, mi lesz belőle? … A selyemnél finomabb kék pántlikája eltűnik valahol  a magasban, mint a tűz sóhajtása. Mint az égő fa lelke, magasba száll, s ami itt lent marad, az kell a földnek, mint a porrá vált ember. " Fekete István



2 megjegyzés:

  1. Nem kívánok ragyogást, pénzt, dicsőséget. Csak egy tűzhelyet kívánok. Hívó lámpafényt, meleget azoknak, akiket szeretek. Egy darab kenyeret, csendet, pár halk szót, jó könyvet és kevés embert. De az aztán Ember legyen!
    Fekete István

    Nagyon szeretem az írásait.Ez a pár sor a kedvencem.
    Anci

    VálaszTörlés