Amikor az alvásról

szóló könyvet kiemeltem, nem véletlenül tettem. Ma hajnalban három körül ébredtem. (A szokásos a kettő vagy négy óra. Valamikor egy természetgyógyászattal foglalkozó magazinban volt egy órarend, ki mikor ébred, annak milyen betegséget jelez a szervezete. Érdemes lenne megnéznem.)

Ezzel nem is lenne gond, az akkor kezdődik amikor nem tudok visszaaludni. Kínlódok, próbálkozom ezzel-azzal, már visszaaltatóm is van. A min. 1, de inkább 2 óra akkor rámegy, viszont reggel "korán" ébredek, s menni kell a kutyát kiereszteni, s ha már felkeltem, felöltöztem nem fekszem vissza, nem is tudok már visszaaludni ilyenkor. No, meg a kuncsaftok=cinkék is vártak már  az etetőnél. Meg is hatódtam rajtuk, még nem volt ilyen reggelünk. Úgy látszik hideg van, nem találnak semmit-. Csak az a sok veréb ne szokott volna ide! Azt viszont még sosem tudtam kifigyelni az etetőtől lelökik-e egymásnak a magokat, mert a talajra én nem szórok nekik.

A cinkééket imádom, ahogy leszállnak a fára, aztán egyre lejjebb és lejjebb ereszkednek, majd rárepülnek az etetőre, felkapják a magokat, s elrepülnek velük. Ahogy távolabbról figyelem csak a fekete-fehér villanásokat látni. S amikor sokan vannak csak úgy nyüzsögnek az etető körül.

Jól eltértem az alvástól, s mára hideget ígértek, most -4 fok körül van nálunk. Tehát, ha fagy én is fagyok, dermedek, vonszolom magam. Idén nagyon várom a tavaszt. Emberemlékezet óta még soha ennyire.