Körbejáró recept

Első számú recept,

 ahhoz hogy a világ gazdasága helyreálljon, a következőkre lenne szükség:
 - a kínaiak ne egyenek egy napig..!!
 - az oroszok ne igyanak egy napig..!!
 - a romák DOLGOZZANAK egy napig !!

 A második recept
 a koldusok sikere:

 - Két román cigány koldus találkozik valahol Olaszországban, és az
egyik megkérdezi:
 - Mennyi pénzt kerestél ma..??
 - 6 eurót..
 - 6 eurót..?? Mit csináltál, hogy csak 6 eurót kerestél..???
 - Mindent megpróbáltam - rongyosan öltözködtem, megtört szerencsétlen
arcot vágtam, és még egy karton papírra azt is kiírtam, hogy
feleségem, és 4 gyerekem van, akiket el kell tartanom.. És te mennyit
kerestél..??
- 6000 eurót !
 - Miiiii??? Azt meg hogyan csináltad, hogy ilyen sokat adtak neked??
 - Letettem magam mellé egy papírt, amire ezt írtam: "már csak 6
euróra van szükségem, hogy visszamenjek Romániába".

Tavaszi macskasétáltatás

Esti fényben

A járda mellet virágzik az utcán egy kis ringlófa. Előtte áll egy utcai lámpa. Csodás, csipkés volt ahogy a virágokon átsütött a fény - ablakomból, a 3. emeletről nézve. Sajnos a fényképezőgépem egyre jobban hal meg, ezt sikerült fotóznom ill. megörökítenem róla.

Olvastam egy könyvet

S ha idézek belőle két gondolatot, akkor azt hiszem mindent elmondok e könyvről:

"Aztán egyszerre csak itt a Valentin nap. Egy nap arra, hogy belenézzünk a szerelmünk szemébe, és meglássuk a színeket… Ha együtt élünk az érzékeinkkel, lassan, figyelemmel, ha használjuk a szemünket, az ujjainkat és az ízlelőbimbóinkat akkor a szerelem olyasvalami lesz, amely nem igényli az üdvözlőkártyát ahhoz, hogy az eszünkbe jusson."

".. összességében  úgy gondolom, néha jó nem tudni a dolgokat.

- Miért?

- Azért, mert ha nem tudod a választ, akkor minden… lehetőséggé válik."

Erica Bauermeister

Számomra nagy élmény volt a Csokoládé c. könyv, amelyben Vianne mindenkinek megtalálta a hozzá illő édességet, ízt. Lillian, e könyv főszereplője, mozgatórugója, s az ételek elkészítésének művésze és pszichológusa. Művésze, mert ételei nem csak evésre szolgálnak, hanem egyszerűen művészi élmény ahogy készülnek. A hozzávalók, a sütéskor-főzéskor el- és felszabaduló illatok, zamatok. S ahogy ezek elszabadulnak s jutnak el a szakácstanfolyam résztvevőihez,  ők egyszer csak elkezdenek megváltozni. Észrevétlenül simulnak el a dolgok körülöttük, rendeződik az életük, avagy alakulnak ki új kapcsolatok. S én még ételkészítésnek ilyen lírai leírását nem olvastam!

Fotók...

Az első azért került ide, mert a kedvenc virágom, szerettem volna a kertbe ilyen hangulatot. Kaptam is virágmagokat, aztán az első ültetéskor elfújta őket a szél - az ablakból. Most hétvégén ismét nekiálltam ültetni, s a virágmagos dobozban nem találtam meg a magjukat, pedig annyira, de annyira elcsomagoltam. Nem is értem, mert ahonnan kaptam, ahol a fotó is készült már nem voltak, legalábbis tavaly nyáron. Most aztán vadászhatok hivatalos magokra!

E két fotó háttér volt ill. jelenleg az a gépemen. A lovast nem tudom ki készítette, honnan került hozzám. A másik Jacek Yerka festő egyik alkotása. Biztos figyeltétek, nem minden fotó tehető fel háttérnek, fontosak a színek, mennyire tölti ki a teret, láthatóak legyenek az ikonok, mappák. Yerkáét nagyon szerettem. Most a lovak vannak fent, imádom kinyítni a gépet, e két csodálatos állat a pipacsmezőben! S mellettük mindennek van helye. Azért volt idő, amikor az unokákra csodálkoztam rá...!!!

Vendég

Vendégem volt, a barátnőm. Körbejártuk a kertet, s ahogy nézelődtünk felfedeztünk nagyon sok tulipánt, ahogy sorra bújnak ki a földből. Volt, hogy karéjban, volt ahol sorban. Csak ámultam és bámultam. Ezek szerint tavaly nem volt szemünk dolgokra, pardon növényekre, mikor április 1. után megkaptuk a házat másra figyeltünk, nem a hátsó kert növényeire. Ráadásul az ágyásokat a régi virágoskert helyére tettük, már késő bánat, félig felásva. Azért ami még megmarad, amit találunk hagyjuk, vagy majd átültetjük.

Jelentem ma nálunk csodálatos idő volt, kint ültünk az udvaron, napoztunk, élveztük az egyedüllétet, a családtól való távolságot (értsd unokák, egyetlen napra), s csak ültünk, teáztunk, s nagyot beszélgettünk. Ránkfért, régen tudtunk összejönni. Azért egy "lehallgatókészülék" néha ott zörgött körülöttünk,  estefelé Pif úrfi is megérkezett, némi ellátmányért, s Zsebi sem maradt játék, azaz labdadobálás nélkül.

Ez egy szép nap volt. (Aztán itthon jött a következő műszak: macskaúrfi sétáltatása, némi fáramászással körítve, már a részéről. S hatalmas szimatolások macskaillatok után, sok a kóbor cica a környéken. Honnan kerültek hirtelen ide? Viszont a környék állatszerető tizenéves és a körüli lánykái pártfogásba, azaz simogatásba vették őket, néha falatok is akadnak. Ez ám macskaélet!)

Az első...

krókusz végre kinyílt, ami miatt aggódtam kb. 3 hete, abból nem lett virág, igazából ő volt az első kibújó!

Füzetemből

"... ha elég erősen nézed, akkor felismered, hogy az emberek testük mely részén őrzik a lelküket.... Azt hiszem, ugyanez érvényes azokra is akiket szeretünk - magyarázta. - A testünk magában hordozza a velük kapcsolatos emlékeinket, az izmainkban, a bőrünben, a csontjainkban."
Erica Bauermeister

Próbáljátok ki! Kíváncsi vagyok, ki mit talál!?

A kert

e pillanatban.A felső sorban a virágok, lejjebb a rebarbara, a körtefa és az szagos cickafark növekvő hajtásai. Az alsó sorban ribizlik, málna, s hol vannak a vetemények? Nos, hát ők még az ásás folyamatában. Majd szépen, folyamatosan....

Szívderítőnek

Napok óta állandóan, pontosabban sokszor vagyok rosszul. Szétszakadok, mintha az izmaimat szálanként tépnék ki belőlem, olyan érzésem van. Nem is jelentkezem, néha annak örülök, ha élek. Kerestem valami vidámítót, így kerültek ide  a napraforgók.

Erzsébet királyné

Talán Keszthelyen fotóztam ezt a stukkót, s ahogy néztem mintha Erzsébet királynőt, azaz Sisit ábrázolná? S ez akkor miért nem tűnt fel, vagy csak most felnagyítva tűnik fel?

Macskák

a "sziámi"

és a repülni készülő

Tavasz a kertben

"szent Erzsébet, András király lánya"

Magyarország szép nemes csillaga,
asszonyi rend tiszteletes tagja,
szent Erzsébet, András király lánya,
szent hitünknek gyümölcsös szép ága.

Dolgos kezét nagy munkára adja,
újjaival az orsót forgatja,
szegényeknek ajtaját megnyitja,
éhezőknek a kenyerét nyújtja.

 Gazdagságnak magas pompájában,
Él a lélek nagy szabadságában,
Uraságát Krisztusért elhagyja,
Mint hívságot, lábával tapodja.

Asszonyoknak te vagy tanítója,
özvegyeknek bölcs útmutatója,
leányoknak jó példaadója,
mint legyenek kincsek megtartója

 Üdvözlégy hát, országunknak éke,
őseinknek szép és drága dísze,
hadd kövessünk téged életünkkel,
veled együtt éljünk Istenünkkel.

Kájoni János: Cantionale Catholicum

Tudom a régiek közül oly sokan kerültek pénzekre, stb. Mégis engem nagyon zavar, ami zavar....

Kert-tervek

A  hétvége dolgosan telt (volna), de a frontok ismét tették a dolgukat.(Ma sikerült úgy kidőlnöm, még ebédfőzéshez sem volt erőm. Csak mostanában kicsit sok ez a kidőlés. Igaz, jó óra pihenés után ahogy mondani szoktam magamhoz térek, de akkor is. Amíg fog, nagyon fog.) Ásást terveztünk, ennek ma délelőtt neki is kezdtünk, közben rájöttünk jobb kijelölni azt az egyenest. Ebben segítség is akadt,

 s ezzel el is akadt a munka. Olyan hideg szél érkezett, hogy hagytuk a többnapos ünnepre.

 Azért  a tegnapi nap nem telt hiába: kaptunk aranyeső hajtásokat vagy szakszerűen dugványokat?, ezeket elástuk, levágtuk a nád száraz szárát, kiültettük a Primula palántákat, s melléjük  átültettük a belépő közepéről valami törpe liliomféle gumóit, hogy ne tapossuk le állandóan. Sajnos a nevét nem tudom, nem találom, pedig egyszer már sikerült beazonosítanom. Hiába, még tanulnom kell. Közben némi fénykört vontam a palánták köré, mert valamit félreértettem a kiültetésük körül, s ha már kitettük őket, hagytuk is, rábízva jövőjüket a természetre. 3 társuk cserépben az ablakok dísze lett. Majd kiderül, melyikük is járt jobban?

Közben elkészültek a  virágágyások tervei, vettünk, tavaly gyűjtöttünk magokat. Canna hagymákat hozott a férjem, ezt ideiglenesen le is tettem földbe, virágládába. Tegnap vettünk levendula palántákat, ezeket elültettem cserepekbe, majd kiderül mire is megyünk egymással. Délután felfedeztem egy tihanyi lehetőséget szabadon nevelt palántákkal, várom a választ. Megőrülök a levenduláért. Talán, mert sok a gyapjú holmink, s hozták magukkal a molyokat, vagy nem is hozták rájuk találtak e számomra végtelenül "kedves" lények? Most itt a lehetőség  a "molyellenség" előállítására, na és ami szépet még adhat ez a növény, azt ki kell majd használnunk.

S a földből sorra törnek elő a krókusz és a tulipán hajtásai. Sajnos virágnak még nyoma sincs. S még én aggódtam jó hete, hogy lemaradok valamiről... Azért remélem, hogy amik most elmaradtak a hosszú hétvégén bepótoljuk!

Szeretet

Néhai póttanáromtól kaptam ezeket az idézeteket. Vele kb. 40 év után találkoztam ismét. Jó volt látni ahogy körülveszik és Ő együtt örül a régi tanítványaival. Megosztom veletek:

Keveset adsz, amikor a te tulajdonodból adsz.

Amikor önmagadból adsz, igazán akkor adakozol.

Kahlil Gibran

Vannak, kik keveset adakoznak a sokból, amijük van, s ezt az elismerés reményében teszik - e rejtett vágyuktól adományuk egészségtelenné válik.

És vannak, akiknek kevesük van, s mind odaadják azt.

Vannak, kik hisznek az életben és az élet gazdagságában, és az ő ládájuk sohasem üres.

Vannak, kik örömmel adakoznak, és ez az öröm az ő jutalmuk.

Kahlil Gibran

Gyakorta mondjátok: "Adnék én, de csak annak, aki megérdemli".

Gyümölcsös kertedben a fák, legelődön a jószágok nem mondják ezt.

Ők azért adnak, hogy élhessenek, mert megtartani annyi, mint elveszíteni.

Kahlil Gibran

Újdonságok

Hat napja mentem el, agyonizgultam magam, hogy lemaradok az első krókúszokról. Nem, az éjszakai fagyok úgy látom nem segítették elő a bimbók megjelenését, viszont egyre több bújik elő a földből. S meglepetésre a tavaly nyáron ledugott holland tulipánhagymákból bújnak elő a levelek. Azt hittem, akkor rosszkor dugtam le őket, közben át is ültettem közülük, de hát a természet úgy látom teszi a dolgát. Érdekes, még a kísérő felirat is megmaradt. (Fiam szinte utolsó ajándéka onnan.) Vagy ezek nem a tulipán hajtásai?

 

Kutyaúrfi szomszéd, menhelyről hozták, imádni való és gyönyörű.Ha ezt egy kutyára lehet mondani? Most, ha kimegyek a kertbe kétfelé simogatok kutyát, ő is jelez, kéri. Zsebi pedig azt jelzi: ő is itt van.

Füzetemből

"Megtalálni azt a szót, amit ő keresett, de nem talált, amire szüksége van, hogy a föld rétegein át haladva, a történelem korszakain át haladva, eljusson végre oda, ahol ő csak ő, ahol ő a teljes világegyetem. Felesleges és nevetséges olyan szavakat dobálni felé, amelyeket mi szeretünk, ezzel csak megütjük, hiszen én, ha azt mondom: tej, nagy diófát látok, a lomb közt kis égdarabok, a fa alatt kerti asztal, pohárban tej, tündöklik a tej, a táj. De lehet, hogy ő arra emlékezik, hogy nem kapott tejet, nem volt, és az anyja messze volt, és megütöd a szóval. De ha megtalálod neki azt a szót, amit keres! Társad lesz és válaszol, és válaszában felfénylik az elveszett szó, ami gyermekkorod zsebéből valamikor nyomtalanul kigurult."

Hervay Gizella

Keverék kutya

"Falun végigmenni keverékkutyával kínos." - mondja a 29 éves riportalany a rádióban, aki 10 év körüli gyermekének fajtiszta kutyát kér valakitől. Nekik nem futja rá. Viszont a gyermek örülne neki, csak ne legyen keverék!!

S elgondolkodom: olvastam Petrik Adrienn könyvében (Asszony meg a háza vagy Másik kert, s remélem a címeket pontosan írtam le), hogy falun, amikor a kutyáit sétáltatta milyen furcsán néztek rá. Sétáltatta, vagy 10 éve kb. Azok szeretetkutyák voltak, messze a pedigrés kutyáktól.. Akkor a sétáltatás volt a csoda. Mennyit változott a világ.

Krókusz

A fotón lévő krókuszok régi fotó, a hangulata miatt tettem ide. A mieinkek most kezdenek kibújni a födből. Nevetséges vagy nem is az(?), de naponta , naponta? , óránként néztem végig azokat a részeket, ahová hagymákat dugtam az ősszel: kelnek-e, bújnak-e már ki a földből? S lám, csütörtökön délelőtt már meg is jelentek a levelek hegyei. Sajnos el kellett jönnöm, s nem is tudok egyéb elfoglaltság miatt napokig menni, remélem a virágok megvárnak. Szeretem, nagy kedvencem a krókusz, alig vártam, hogy sajátom legyen, s Murphy úr ismét dolgozik, akkor nem vagyok velük, mikor örömömet lelhetném bennük. Azért remélem, csak megvárnak!!!

Csomagot hozott a postás

... már több napja, csak Isten malmai lassan őrölnek.  Volt benne szoknya, nekem

és csat- és hajpánttartó az unokáknak (a macska, macskaúr a csomag legnagyobb pártfogója és rajongója, itt-ott az ő bajusza lóg be a képbe. Készült fotó a dobozon ülve és szimatolva, de az adatok miatt nem akartam idetenni...):

S kitől jött a csomag? Anditól, az aaműhely gazdájától. S az egészben a csoda, hogy mind e szépségek személyre szólóan készültek. Az unokáknak ajándék lesz, az ő örömükről pár hét múlva tudok beszámolni. Azt hiszem a siker garantálható. Köszönjük Andi!

Nemzeti Sírkert

 A Nemzeti Sírkertet, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert honlapját nézhetjük meg. Régi nevén Kerepesi úti Temető. Mondjam még???

Március köszöntő

Parancs János: Ismét a tavasz

"...Ez az évszak a bizalomé, a bizakodásé:
ilyenkor röstellem, hogy gyanakvó,
hitetlen és erőtlen lélek vagyok.
Mert gyönyörű ez a lázas igyekezet és lobogás,
gyönyörű ez az önfeledt, csapongó szárnyalás,
ez a lebírhatatlan, ösztönös és vegetatív remény."

Sorok dalolnak bennem, a forrásukat kerestem, azt nem, de ezt a részletet megtaláltam pontosabban rátaláltam. Köszöntlek MÁRCIUS!