S ha idézek belőle két gondolatot, akkor azt hiszem mindent elmondok e könyvről:
"Aztán egyszerre csak itt a Valentin nap. Egy nap arra, hogy belenézzünk a szerelmünk szemébe, és meglássuk a színeket… Ha együtt élünk az érzékeinkkel, lassan, figyelemmel, ha használjuk a szemünket, az ujjainkat és az ízlelőbimbóinkat akkor a szerelem olyasvalami lesz, amely nem igényli az üdvözlőkártyát ahhoz, hogy az eszünkbe jusson."
".. összességében úgy gondolom, néha jó nem tudni a dolgokat.
- Miért?
- Azért, mert ha nem tudod a választ, akkor minden… lehetőséggé válik."
Erica Bauermeister
Számomra nagy élmény volt a Csokoládé c. könyv, amelyben Vianne mindenkinek megtalálta a hozzá illő édességet, ízt. Lillian, e könyv főszereplője, mozgatórugója, s az ételek elkészítésének művésze és pszichológusa. Művésze, mert ételei nem csak evésre szolgálnak, hanem egyszerűen művészi élmény ahogy készülnek. A hozzávalók, a sütéskor-főzéskor el- és felszabaduló illatok, zamatok. S ahogy ezek elszabadulnak s jutnak el a szakácstanfolyam résztvevőihez, ők egyszer csak elkezdenek megváltozni. Észrevétlenül simulnak el a dolgok körülöttük, rendeződik az életük, avagy alakulnak ki új kapcsolatok. S én még ételkészítésnek ilyen lírai leírását nem olvastam!
