Karácsony

Péter Erika: Roráté

Szárnyas meghívóit
küldi a harang;
ébredeznek apró,
lehunyt szemű házak,
hajnalt köszöntenek
angyali misék,
imbolyognak álmos,
ünnepélyes árnyak,
tétova léptektől
moccan a vidék.

Idősek szökkennek ki
hűlt ágyaikból,
hogy gyertyák lángjánál
melegedjenek,
a templomban együtt van
család, s hajléktalan
– mint hajdan a próféták –
várják a Gyermeket.

 S megtelik a szent ház
könyörgő szívekkel,
nincs zsivaj, sem reklám,
sem vásárlási láz,
telítődik lelkük
fénnyel, szeretettel,
mindenki jobb máért
s holnapért mond imát.

 (Kedves Erika! Utólagos engedelmeddel teszem közzé a versedet, mert szeretném sok emberrel megosztani! Köszönöm! A.)