Oldalak

2019. április 28., vasárnap

Így jártam

Hetekig jártam egy kertészetbe az ajugák miatt. Nem adták őket, mert nem tértek magukhoz az elfagyás miatt. Egyszer csak úgy benéztem, odaadták 800 FT/db-ját, állítólag negyedáron... Mindegy. Kiültettem, feltalálták magukat, virágoztak, egyszer elkezdtek behalni. Ma este jobban odanéztem, mert ezen a részen nagy garázdálkodás folyik.  Tele voltak csigákkal, a meztelenebb fajtával. Jajgatni tudtam volna! A növények közepében, ott lakmároztak, szinte úgy mondhatnám beléjük költöztek.

Amit tudtam összeszedtem, szórtam ki mérget. Reggel elutazom, így hagytam itt mindent , nem tudva mire érek vissza. S annyira, de annyira szomorú vagyok. Oly sokat harcoltam értük, s tessék, jönnek csigáék s letarolnak mindent.

Őket még nem támadták meg, de ott vannak mellettük,

 .
a "csigás" pár nappal az ideérkezés után. Oly büszke voltam rájuk, úgy örültem nekik! Mindez a látvány a múlté. Fekszenek félholtan. Megrágva a növendék hortenziák, a tölgylevelű icike-picike, alig tért magához, tarra rágták. S van még egy tapasztalat. Mulcsoztam fenyőkéreggel a télen. Nos ebbe költöztek be, vagy teleltek át, s innen indulnak támadásra. Kérdik tőlem, miért talajtakarózok, miért nem mulcsozok? Ezért! Elfeledkeztem róla, hogy ellenőriznem kellett volna.


2019. április 26., péntek

(régi) Film, egy pici "kerttel", ami a blogger számára is fontos


a részlet után a film: Zöld kártya

Tudom régi film, amire most felfigyeltem a hölgy foglalkozása, hobbija.  Azért ismét jó volt megnézni is.

Tavasz van, gyönyörű,

s én meg jól kiütöttem magam. Így jártam, fekszem. Legalább olvashatom az új BBC Kertvilágot.

Mocsaras részen gólyahír, tiszta romantikus hely a maga vadságában.





A fák alján szőnyegszerűen terült: csillaghúr?  Ha a nevét nem is tudom, nagy kedvencem.


A kihajtó páfrányok, s micsoda előadást tart amíg levelet bont:



A varázsmogyoró végre levelet bontott, s az elkésett nárcisz. Ez a fajta nekem kedves, szóval ők együtt a kedvesek.

2019. április 25., csütörtök

Zsebis

  

A kirándulás hőse. Vagy inkább HŐSE? Olyan furcsán viselkedett, azt hittem elveszítjük. Sokat fotóztam, körülöttünk járkált. Máskor mindig előre megy, szimatol, futkos. Most mi jobbra mentünk, ő balra indult, alig tudtuk irányba csalogatni, -állítani.  Nem evett napokig. Úgy tűnik rendbe jött. Azóta, s ismét a régi.





Ismeri valaki őket?



Szerintem ő a borzaskata,

s nyílik a Tiny Monster gólyaorr: