MIt gondoltok róla?

Amikor a lakást megvettük sokszor sósavaztam a wc-t, míg a rákövesedett vizelet eltűnt.( Elnézést a témáért, nekünk most fontos, hátha tudtok valami jót, használhatót hozzászólni.) A szag maradt, hónapokig eceteztük, hogy a szagot felszívja.

Viszont, amikor az üres lakásba jöttek tavaly a fiaimék, szóltak, hogy milyen csatornaszag volt. Idén nyáron is tapasztaltam, a folyamatos szellőztetés ellenére, a belépőrészre beszorult, ha nyitva hagytam, ha rázártam a wc ajtaját, akkor is. Megszerveztem, hogy megkamerázzák a lefolyót. Erre eltűnt a szag. No comment. Viszont a fiam szerint heti kétszer érezhető, akkor illatosítani szokott, hogy elviselje, s ahogy nyáron beléptünk a lakásba érezni lehetett, pedig szellőztetve volt a lehúzott redőnyök mögött. Mi lehet? Mitől lehet?

Tulajdonképpen azt hiszem a szellőzőlyukból jöhet fel, de honnan? A lakás földszinti, tehát összegyűlhetnek alatta kifolyó csövek vagy csatornák, de szag akkor sem jöhetne fel, normális esetben.  Sokszor ilyenkor ételszag is dől be. Ugyanonnan.

Fiam szerint nem frontfüggő, esőfüggő. Akkor? Mert a lakásfenntartóknál ez is felmerült..  Ilyen szagügyek más lakásoknál is voltak. Most várom a szondát, mit is mutat ki?

Ha volt hasonló tapasztalatotok örülnék, ha megírnátok, több szem többet lát.

Esik

Mit esik? Szakad! S milyen az ember, az éberségét,  figyelmét a napsütés, a szép, meleg idő letompította. Letakarhattuk volna a tűzifát, most jól elázik, s ha fűteni kellene  nedves lesz.

(Milyen jó lett volna ez a sok eső a nyáron. Tudom, tudom, de akkor is.)

Viszont a sok esőtől beindultak a növények. Búcsúzóra vagy lesz még jó idő, hogy bontakozhassanak?:

  

Az Abélia egyik virága, s jönnek az új hajtásai, levelei is. Csak a tél megint el ne vigye. Mennyit küzdöttem vele, egész nyáron.

 Színesedik a szömörce is.

  és a kedvencek

Most elnézve a kertet, mégis volt értelme a sok munkának. Tudom, nincs még kész, de valami már látható. S lenne még egy nagy ásás, hogy a füvet ne kelljen növények közt térdelve nyírni.

Esők után

 Párába burkolózott táj,  a kert. 

 A Zsebi kert kecskerágóján felfedeztem 3 szem!!! kecskerágót. Ezek amadarak! Nem tudtak számolni.

 Ő is megszomjazott:

 

S még újabb esőket ígérnek.

Film

Csend

Izgalmas, elgondokodtató, lassan bontakozik ki, szóval: türelem. Nem habostorta, cseppet sem.

Állati dolgok

 A diótolvaj, alkonyatban, fa tetején. A gépemről már nem szólok....

 Fúriák

Napjaim

 Meleg, hideg, frontok, rosszullét,  egy jó könyv, egy film, beszélgetés. Lent és fent, már elég mindenből, aztán mégis "kisüt nap", felcsillan a reménysugár, mégis kell és érdemes élni, küzdeni.

 s vigaszul egy film: Bizsergés

Ez csak egy hajszál, azt hiszem hallottam dorombolni Bársonyt... Remélem, jól hallottam, majd kiderül.

Az éber, az alvó, s az ottfelejtettek, az elveszett, no meg az éjszaka hangjai

 

Zsebi diózik. Ezeket meg az égetőn találtuk. Tavaly is nőttek hasonlók, még méretben is, a komposzton. Asztaldíszek lettek.

 

 

Cirnyó úrfi, aki hazatért.

Bejött a front, s állítólag napkitörés is volt. Tegnap de. ügyeket intéztünk, elhagytam a kulcsccsomóm. Volt egy tippem, hogy amikor az első helyen kiszálltam az autóból ott ejthettem el. Kétszer néztük meg, nem volt ott. Akkor már -szó szerint- nem voltam normális a kimerültségtől, a fáradtságtól, a reggelhez képest meleg időtől. Du. megkértem a fiam járjon be pár helyet, hátha leadták. A legelső hely melletti iskola portáján adták le. Szerencsésen végződött, sok utánjárástól, kiadástól kíméltük meg vele magunkat.

Este ki-kiállunk az ajtóba, pár napja különösen tiszta volt az égbolt. Ahogy a dombon tovasuhannak az autók már ismerős hangok. Viszont volt valami furcsa, mire rájöttünk: szarvasok bőgnek a közeli, falu fölötti erdőkben. Még sosem hallottuk. Aztán kezdődött a motozás, a kutyánál. Ő a faházban alszik, a kutyházat ritkán használja. Viszont egerek vannak ott, körülötte, néha esténként halljuk ahogy pöröl velük. (Nappal meg Lájbinak őrjöng a féltékenységtől. Hisztis öreglány. Szó szerint. Pedig szeretjük, odafigyelünk rá, s mégis.) Szóval sötétség, kutyaház, motozás, megyek megnézem. Ki sertepertél ott? No, ki? Mózsink. Egerészett, ő nem fél a kutyáktól, amilyen kicsi, úgy száll velük szembe, míg meg nem unják...