Álmaim-házunk, kertünk

2017. március 31., péntek

Ha már a korareggel kiűzött az ágyból

S ez tegnap estéről, nem lett tökéletes, nagyon sajnálom,

és ez utolsó beszéljen magáért.

Madáretetés még mindig. Miért is?

A Magyar Madártani Egyesület hírleveléből másolom ide a lényeget. Én is ebből értettem meg a jelenséget, hogy miért mostanában tűntek fel a fotón is látható madarak az etető körül, s miért is etessük őket, meddig és milyen táplálékkal. Megosztom veletek.

"Éppen ezért a március közepétől április közepéig tartó időszak − különösen elhúzódó tél és hűvös tavasz esetén − kritikus periódus a korán fészkelni kezdő madarak, és ezek azévi (első költésből származó) szaporulata számára. Ez különösen a települési, főleg a városi, belvárosi madarakra igaz, ahol a természetes növényzet területi aránya az épületek, az utak és utcák miatt a természetesnél jóval alacsonyabb.
Bármilyen meglepőnek tűnik is, a kora tavasz elsősorban nem a rovarevők, hanem a magevők számára jelent kihívást. Ennek oka, hogy ekkorra szinte teljesen kiürülnek az előző ősszel képződött természetes magraktárak (hullottmag-bázisok, érett virágzatok, vadföldek), miközben a növényi élet sem indul még be. Ezzel szemben a rovarok akár télen is repülnek, ha süt a nap és a hőmérséklet +10 C° környékére emelkedik, ami kora tavasszal már általánosnak számít.
Ezzel az eltérő természetes táplálékkínálattal magyarázható, hogy az etetési időszak végén a cinegék és más rovarevők száma gyakran drasztikusan csökken, vagy ezek a fajok el is tűnnek az etetőkről, miközben a magevők nagyobb számban és olyan etetőhelyeken is megjelenhetnek, ahol akár egész télen egyet sem lehetett látni.

Az eleségkínálat kora tavaszi átalakítása

Ezért az javasoljuk, hogy ha a madarak, különösen a magevők (tengelic, zöldike, erdei pinty, meggyvágó) továbbra is (akár "új fajként") látogatják az etetőnket, az etetést március végéig, április elejéig-közepéig is folytassuk úgy, hogy az eleségben a napraforgómag mellett egyre nagyobb arányban szerepeljenek az aprómagvak (pl. állatkereskedésben is beszerezhető köles, pintyeknek és papagájoknak árult keverék) és továbbra is adjunk almát a madaraknak.

Tavaszi zöldeleség az etetőn és rügyvédelem

Alkalmilag előfordul, hogy az etető madarai az etetési időszak végén nagyobb mértékben rájárnak, és károkat okoznak a gyümölcsfák virágrügyeiben. A tavaszi rügyevés a növényevő (magevő) madarak természetes viselkedése, amitől ebből következően nem könnyű ezeket eltántorítani. Ilyen esetekben a legbiztosabb (ami nem jelent könnyű megvalósíthatóságot!) módszer a teljes fizikai elszigetelés, a fák raserhálós burkolása lenne, mivel azonban ez többnyire nem megoldható (túl nagy és sok a fa, drága), meg lehet próbálkozni zöldeleség felkínálásával is. A rügyfakadási időszak előtti hétre csíráztassunk kölest (illetve akár még búzát is), és reszelt sárgarépával, illetve ha már lehet szedni, tyúkhúrral együtt tegyük ki a tavaszi etetőre. Így a madarak − a könnyebb megoldást választva − remélhetően az etetőn elégítik ki zöldigényüket, és nagyobb valószínűséggel hagyják békén a fákat (vagy legalábbis kevesebb rügyet esznek le), mintha nem így járnánk el.

Április közepén abbahagyhatjuk az etetést!

Április első felére (enyhe tavaszokon akár néhány héttel korábban) a megújuló rovarélet mellett már a növényzet: a fák és bokrok friss rügyei, levelei és hajtásai, a friss fűtakaró és a gyepszint virágzó lágyszárúi is kellő természetes táplálékbázis kínálnak a madaraknak. Ilyenkor kell − hacsak nincs rendkívüli időjárási helyzet − abbahagynunk az etetést.
Ahhoz azonban, hogy a legkorábbi lágyszárúak is virágozhassanak, majd magot tudjanak érlelni, arra van, arra lenne szükség, hogy a parkok, kertek és udvarok gyepe ne legyen folyamatosan tövig lenyírva, illetve maradjanak olyan kaszálatlan foltok, ahol erre van ideje a növényeknek. Ez a természetbarát települési gyepkezelés ráadásul a beporzást végző rovarfajok kora tavaszi túlélése szempontjából is előnyös."

Ideillesztem a linket is : http://www.mme.hu/az_etetes_befejezesenek_idozitese

Filmeket is nézhetünk a fent olvasottakról.