Oldalak

2016. november 12., szombat


Szeles, esős, hideg a reggel. Maradt vagy 10 méter hosszú tujánk. Pontosítok: kivágottak, egymásra halmozva,  amiket előre kell(ene) hoznunk a szállításhoz. A történet ezek szerint ma nem erről szól majd.

Nekem már beindult a reggeli boszorkánykonyhám: gyógyteafőzés, míg áll elvégzem a reggeli jógagyakorlataimat. Néha úgy érzem szétszakadok, nem és nem kezdek neki. Aztán ahogy belelendül az ember magával ragadja (ha megterhelő izmaim egyből leállnak), s a végén érzem jót tett. Mostanában elég vitális vagyok. A tornától? A kutyulmányoktól, amiket iszom? Vagy csak egy jobb időszak? Ki tudja.

Ha vége a tornának, s leszűrtem a teát készül a zabkása. Ha éppen ezt reggelizem. Viszont szeretem, nem vagyok éhes utána. Nem véletlenül ették a régiek.

Aztán jöhet a begyújtás, s rákérdezek magamtól:  mikor ülök le egy kicsit magamba vonulni? Ahogy Popper is írta, mindig legyen egy félórád, magadra.



Ajánlanék egy könyvet, nem könnyű (sem fogni, egy macskával a karod alatt, s hosszú is (vagy 740 oldal), viszont magával ragad. Történelem, Franciaországé és a szereplő családoké az 1260-as évektől a hatvanasig, művészetek, s nem utolsó sorban a címszereplő városé: Párizsé. Aki szeretne odautazni az mindent, sok mindent megtudhat a városról, bizton használhatja útikönyvként is. S óhatatlanul kedvet csinál ahhoz is, hogy az ember felkerekedjen s elutazzon, s bejárja ezeket a helyeket, amiről olvasott. Minden Párizs rajongónak el kellene olvasni. S érdekfeszítően, jól ír, s még ezt a sok ismeretet is érdekfeszítően tudja adagolni.


Végül egy szerelemfotó, éppen jókor voltam jó helyen. Azt hiszem idén már az utolsó.


S készülök egy bejegyzéssel a kutatásaimról. Szeretek utánanézni dolgoknak, s nem szeretem, ha ok nélkül támadnak valakit.


2016. november 11., péntek

Garfildiádák 4. Ami a komputert illeti...



"Ami  a komputert illeti, vegyes érzelmekkel viseltetek iránta. Egyszerre csodálom és utálom."


"A diszkemen száz gigabyte van, és hat telefonszám."


"Teljesen kimerít  a szörfözés."


Ha már mindenhol karácsonyi készülődés van


Felfelé tör a füst

 korán reggel, az ember már nem tudja elhúzni a késő délelőtti begyújtást, már igényli, kéri a benti hűvösség. Közben jó bekuckózni egy könyvvel a fotelba, ha éppen valaki nem veszi igénybe a MI kedvenc olvasóhelyünket. Válogatunk a CD-k közt, lágy háttérzene, némi füstölő, egy-egy mécses, s máris megvan a bensőséges benti hangulat. S elengedhetjük magunkat, mert közben hordjuk előre tujákat. Embertelen munka. Vagy inkább mi vagyunk hozzá öregek?
 

S mi van kint? Köd, ahogy kinézek az ablakon, bejött, hömpölyög a házak közt is.

 
 A kertben.

  




 S a pókhálók ismét csipkézni kezdték a kertet (vagy inkább én keltem olyan korán, hogy rájuk csodálkozhassak?), társulnak hozzájuk a cseppek, s egyből pazar ez a rideg, didergetős novemberi reggel hangulata.





 S a halálon is ott az élet....





2016. november 10., csütörtök

Garfildiádák 3. Jógapozíturák



"Az alvó sáska"


"A kidőlt fa"


"A hulla"


Előtte-utána

b

  

 




A kert végén
 




     A látvány, s ami mögötte volt.
 Új látvány..., új kilátással





 A kivágás okai
   
 Védelem


Gyertek kávézni velem,



s közben elmesélem, hogy  tegnap kivágta emberünk a tujákat, az uram odébb rakta őket, egymásra fektetve szegélyezik e pillanatban a kertet. Rám az odébb hordó, halomba rakó szerep maradt. Amíg volt hely hova pakoljunk/pakoljam. Jó munkamegosztásban folyt a munka, Zsebi az időnkénti simogatás adagjáért jelent meg köztünk. Kinyírt engem  fizikailag, de megnyugtató, hogy már kivágásra került. Némelyik csontszáraz volt, amit itt a tömegből az ember nem is látott. Két méter széles, tehát egy-egy méteres ágak, csak a végükön zölddel. S köztük sok vékonyka, gyökérről jött fel? Vagy ki tudja hogy kerültek oda. Volt köztük egy odakerült gyümölcsfa is. Akármennyire lelkiztem is miatta az eredmény indokolta az eltávolításukat.

Megmondom a madarak miatt sajnálom, hogy kiment. Lakott benne hátul egy rigópár, nem tudom hova lettek? A szomszéd tujákba is költözhetnek, költözhettek.  A csupasz kert furcsa látványt jut, behozza a szomszéd kert "látnivalóit". Viszont nyertünk teret is.

Akkor most jöjjön a gyökérkiszedés, ha nem ma, a közeli napokban. S közben várjuk a szállítót. Elviszik, bedarálják.