Szamosújlak, amely szinte teljesen megőrizte középkori formáját

 

A harangláb 1867-ben készült, amikor a templom bútorzata is.

A szentélyboltozat nyomai vagy inkább csak jelzései a hajdanvolt szentély helyén.

 

A középkori tetőszerkezet kötéselemeit bemutató nyitott fedélszék. "Problémát jelentett, hogy semmilyen hiteles dokumentum nem volt arra vonatkozóan, hogy milyen volt az eredeti tetőszerkezet. Ezért a magyarországi, hasonló templomok még meglévő tetőszerkezeteit alapul véve, egy rácsos-tartókból álló, de az eredeti tetőszerkezet elemeivel megegyező szerkezeti kialakításra került sor, amely rendkívül különleges látvány." forrás

 

 

Színe és fonákja: gótikus formájú kőkeretes ajtó.

 

 

 

" A műemléki helyreállítás építészeti koncepciója kialakításánál elsődleges szempont az volt, hogy az épület történeti értékeit hitelesen mutassák be.... A magas tetőforma visszaállításával és a fedélszék szerkezetével teremtődik meg az egyes korszakok közti harmónia. A szentélyboltozat az elméleti rekonstrukció bizonytalanságai miatt sem épülhetett vissza, helyette a XVII–XVIII. századra jellemző, helyi építészeti hagyománynak tekinthető, még középkori formákat őrző fedélszékek átértelmezett, elvont formája lépett." forrás

A templom helyreállítását Europa Nostra oklevéllel ismerték el.

Reggeli sétán

 Ennek a növénynek mi  a neve? Elfelejtettem.

 Szeretem a harmatcseppeket ezeken a leveleken. nem tudom a fotó visszaadja-e?

Gyors reggeli blogszemle,

aztán megyek polcot festeni, míg a meleg oda nem süt. Nem  a nap, a meleg...!!!

Cégénydányád csodafája

 Az első templom volt amit megnéztünk. Nem középkori, de ha már itt jártunk, nyitva volt, bementünk. Ráhangolódtunk az útra, a templomok útjára.

A Kende kúria felújítását ottjártunkkor már befejezték, éppen takarították. Így csak külső fotók készültek. (Amúgy az utolsó napot szántuk kastélytúrára. Nem így alakult. Majd legközelebb...)

Viszont a parkja érdemes megtekintésre.

 

Az ország második legnagyobb platánja látható itt. 45 méter a korona átmérője, a törzs kerülete 460 cm.

 

Történetének érdekessége, hogy a hatalmas és gazdag növényvilágú parkból a 2. világháború után elcsatoltak részeket, majd a 71-es árvíz után idemenekítettek állatokat, akik lerágták a cserjéket... ürülékük úgy megtrágyázta a földet, hogy nemkívánatos növények telepedtek meg rajta.  Természetvédelmi terület, tanösvénnyel, gyönyörű fákkal. A telepítés, az eredetit megközelítő állapot helyreállítása folyamatos , de még időbe telik. Így is érdemes megtekinteni.

 

 

és Csenger másképp

Makovecz Imre és csoportja a városközpont sok épületét tervezte. Csak fotók ( a teljesség igénye nélkül), mert ezek nélkül nem jöhettünk el.

Görögkatolikus templom. Virtuális séta  

Kovács Miklós kedvéért.