Oldalak

2015. május 8., péntek

Szösszenetek

Reggel - "gyilkolással" kezdődik. Kitaláltátok: csigák, vegyesen, meztelenek és házasak. Éppen azon gondolkodtam, már nincs Csigabiga gyere ki...

Kiskert - keresem a növőfélben lévő szarkalábat. Olvasószemüveggel felfedezem a lerágott szárakat. Érthető, hova tűnnek a kikelő vagy éppen megjelenő, de elvesző növényeim. Érthető a gyilkosság? Vagy jöjjön helyette a hamukerítés. Hatása? Kiderül.

Munnnka, ahogy hajdanvolt kolléganőm emlegetni szokta. Elküldök ellenőrzésre, értsd: átírásra, kijavításra  felhívásokat. Visszakapom, hibákkal. Esküszöm százszor átnéztem, egészen más szemmel figyelve, egész más súlypontokkal. Ráadásul a szolgálati utat sem tartottam be. Nem tudom élni, nem tudok alkalmazkodni ehhez, a csak a főnököt emberszáma vevő világhoz. Önállóan dolgozni tudó ember vagyok, ha hibákkal is. A fenébe. (Már nem tudom mi/ki vagyok? Illetve tudom: minél hamarabb el innen....)

Pánik: fiamnak egy fontos véreredménye katasztrofális, már a koporsót látjuk. Az orvosa fedezi fel a 
a megjegyzést, rossz volt a vér. megromlott, mire vizsgálatra került. B...s, ha tudják, hogy gyorsan kell vizsgálni, miért nem veszik előre?

Vendég, íróember, rengeteg gonddal. tényleg sokkal, ilyennel még nem találkoztam. Pedig sokakat ismerek, szeretek, kedveljük egymást. Kinézem a hazavonatot. Elfelejtem(?, az én dolgom?)  megmondani, hogy nézze meg, milyen vonatra ül. Értsd: pótjegyek. Ő is elfelejti, megbüntetik. Felnőtt ember, bocsánat. Másfél hét múlva megérkeznek azok a nyomtatványok, amiket magával kellett volna hoznia. Kolléganőmhöz, aki másként fizetett jött email, küldjék  a pénzt!!! Hogy is van ez?



Szomorúságos(teás körítés nélkül): a teakör egyik családjában  végre összejött a régen várt baba. Anyuka az öröm és munkahely elvesztése miatti félelem közt tévelyegve elvesztette önmagát. Aztán a babát, már orvosi javaslatra. Lassan tisztul fel. Öröm és üröm. Tragédia. A család már a végre felépülésnek örül. Új világunk árnya...., árnyoldala. Szívem szakad meg értük.

"Lenne még mondani mit", majd legközelebb. Ez felért néhány blogbejegyzéssel. Tudom adós vagyok. Magamnak, magammal is.

Lassan gondolhatunk e fotóval, vidulásul, imádom:

Elin Aström Valio
Ráadás, angolul, vagy a fordítóval jön le? Tudjuk, használjuk hát!

2015. május 6., szerda

Egy kertész

Piet Oudolf egy holland kerttervező, fantasztikus kertekkel. Angol nyelvű, fordítóval olvasható, aki nem bírja a nyelvet. S érdemes az ajánlatoknál is körülnézni az életműben.

piet-oudolf-hummelo-garden-grasses-gardenista
 A kedvencem:
 
 Perennial grasses vineyard landscape inspired by Piet Oudolf ; Gardenista


Kertterveket is bemutat.



2015. május 2., szombat

Ipolytarnóc




A geopark honlapjáról idézek  minden szakszerűbben olvasható, mintha én írnám le. Számomra döbbenetes volt évmilliókkal előbb élt állatok, növények nyomait látni. Filmen is megnézhettük 3D-s szemüveggel, mintha szembe jöttek volna velünk, azután kint a parkban szoboralakban is találkozhattunk velük. Ha gyerekekkel lettünk volna, micsoda élmény ott is felfedezni, beazonosítani őket. Ajándékba még dínótojást is vettünk az unokáknak, amiből 12 órai vízbeáztatás után keltek ki a kis dínók.

A megkövesedett fenyőfa ahogy megmaradt , s ami mára maradt belőle, úgy széthordták. (A kollázsok nagyíthatók.) Ne legyünk elégedetlenek, még látható részei is megvannak, elképzelhetjük az eredeti méretét. Fantasztikus, karborzongató az a leletegyüttes amit ott feltártak, s bemutatnak. Engem teljesen elvarázsolt vagy elképesztett? Mindenkinek, kicsinek, nagynak, öregnek és fiatalnak érdemes ellátogatni, alapos a vezetés. A park hangulatos, utána is lehetőség van egyéni kirándulásokra, látnivalókkal.

Reggel csendes eső fogadott minket





ahogy az ajtón kiléptünk. Mindegyik növény másként mutatja meg magát általa.  Gondoltuk kiváló nap ez egy kis csomagoláshoz, szétválogatáshoz. Nos, mire délután hazaértünk jószerével nyoma sem volt az esőnek. Nagyon száraz a föld, ez csak simogatás volt neki. De legalább volt, ha kevés is.

A pakolással nagyobb sikerünk volt. Az összes könyvet, CD-t ledobozoltuk, mi, hova kerül majd, s aminek  a ház lesz új otthona,  elszállítottuk. Szétszedtük a kanapét, szívem szakadt meg érte. Jó konstrukció, de a kárpitos munka sokba kerülne, mennie kell, ha lesz a lomtalanítás, de így már könnyebben lehordható. Ahol én vagyok vevő egymást segítjük a bútorokkal, ezt is szállítottunk hozzájuk. A beépített szekrény és polc(szerelmem) marad, helyette könyvespolcokat vittünk, hogy az ő könyveiket is majd elhelyezhessék. Próbáljuk belőni a bútorok helyét, hosszabb távra tervezve, s a meglévőt se prédáljuk el, ha már nem igazán lehet eladni. Marad az átfestés majd, egyszer. Sejtem, hogy a helyszínen majd még lesz néhány átforgatás, míg helyükre kerülnek még szobán belül is.

Tegnap délután elbúcsúztunk a barackfától is.  Két éve feltépte a szél a kérgét, fele már halott volt, most a múltnapi fagy elvitte azt a pár hajtást is, ami kinőtt rajta. Sajnáltuk, pár éve bő terméssel örvendeztetett meg minket. Most valami új fán gondolkodunk a helyébe. A növendék bokraink most sok napfényhez jutnak. Kár, hogy ilyen áron.  Remélem javulgatok, s nem leszek még betegebb, azért el nem feküdtem, bízom. Sok dolog vár, sok  a munkahelyi pótlás. Holnap még van egy napunk e hosszú hétvégéből....

2015. május 1., péntek

Május elsején...

Bár eredetileg az éljen.... -t akartam leírni.




Voltak akiknek jó napja volt, s volt aki, aki már annak is örült, hogy ma nem ment fel a láza. (Mint tegnap este.) S a kertben tevékenykedhetett, s megjegyezte magára, hogy ő aztán tényleg nem normális. Lehet, hogy nem is...

Alsópetény 2.









 A XV. századi alapú katolikus templom. Szeretem az új helyreállításokat, kiemelik, jelzik az alapokat is. Mert a későbbi időkben ugyebár nagyon sokat "felújítottak". Inkább átépítettek az eltelt századokban. Néha nem előnyükre...




 A Werbőczy gúla


 és a vendégházak:


A nagy képen a most átadott Zsálya -vendégház, kertje teleültetve gyógynövényekkel. A mienké, a Levendula vendégház volt.  Kertjében 1000 tő levendulával. Minden átgondolt, megtervezett kint és bent, s mindenre odafigyelnek. A falu egy völgyben fekszik. S ha már Werbőczy, akkor az étterem is a Fogadó a Hármaskönyvhöz nevet viseli.



Az adagok hatalmasak, jól főznek, egy parasztházból alakították ki. Hétvégén érdemes előre bejelentkezni, nagy a sorállás!