Tavaszidő

 Erős alhasi fájdalom, görcsök, láz, stb. Hallottatok róla? Másnál is. Ez most vigasztaljon? Mi ez?

Elkapott, rendesen. Szenvedem.kint melegszik, lehetne munkálkodni, esetleg kirándulni, gyógyulnék, gyógyulgatok. 

A lakás, azaz a WC regenerálódás befejeződött. Ideje volt, hetek mentek rá. Már csak a csempét kellene átfestenem. Ez rám maradt, új felrakása nem fért az időbe, csak helyreállítás az 5. csempével a falán. Ez van.

Az utolsó fotó írisz,  a fagy jelző szirmai, ma mínusz 7 fokkal ébredtünk. Pedig annyira édes(visszaolvasva mit akartam írni? ékes, èles?), tör elő minden, a gyümölcsfákon a virágok is.

Ahogy olvasok más blogokat magamat látom, Orsinál, Margónál. Egyformán gondolkodunk, egymást olvassuk évek óta. Rokonlelkek vagyunk. Ez jó, ebben a furcsa világban. Nagyvilágban. Már a napokban írni akartam róla, de elmaradt.

Két rohanás közt

kert fotón, könyvben, több napos fotók, eh van, de oly jó rájuk nézni,s egyre több krókusz virágzik dacolva faggyal, széllel. Mobilról írok, innen az elírások, bocs.

 

kedvenc tavunknál jártunk, Zsebi nélkül, de sokat emlegetett. Imádott itt sétálni, itt is .

Dolgozott s szél, több fánál is. Öregek, víz modssa a gyökereket. 

 A szél is dolgozott közben, de menni kellett, kimozdulni a sok bontás, építés és orvosi ügy közepette. Nagyon jó volt, nagyon.9

Ajánlók

Edward Rutherfurd a szerző. Olvasmányos, történelem, s persze az erdő, ami helyszíne az évszázadokon átívelő családtörténeteknek. Az utolsó részt nagyon szerettem.

Más kor, más helyszín, kis hazánk... Ajánlom.

A kertes magazin nagyon tetszik. Néhány elgondolkodtató cikket olvastam benne. Sokunk kedvence a kerekerdeux blog, fotós bloggerével is készült riport. Nagyon szerettem. Kertesek olvassátok el!

A Veranda magazin örök kételyem. A múltkori szám fantasztikus volt, ez elmegy. Van egy műköves, akit rendkívül favorizál a lap. Nem értem. Engem roppant módon zavarnak a kövei, néha sok már belőlük a sok. S ahogy a tulaj nyomatja magát. Ízlésterror. Bár, lehet, hogy velem van a baj. A természetes, egyszerűt szeretem.

Azért jól kigondolt, mai vagy felújított parasztházakat is bemutat. Példaszerűeket, e pár cikkért érdemes elolvasni.

Nyugati csillagvirág

a tőzikék közt, egyre jobban törtek fel. Csodás a tavaszi erdő. Felénk nem találkozni velük, de a Dobogó erdőn ott voltak. Oly kedves, szép.

 

Sárgulás és lilulás, vagy inkább kékülés?

Húsos som. Legalább a virágjában gyönyörködhetünk, a termést a fagy alighanem elviszi. Így is szép, de a termése is finom volt. VOLT. Volt. Volt, Pár éve...

A kert alóli/mellőli látvány. A szomszéd lánnyal kedvenc látnivalónk, leülünk, s csak nézzük minden évszakban.

Ők kankalinok, igazi vadak. A kertben.

Törpe íriszek

 Tudom, hogy írnom kellene, készülök is, de fotót feltenni mindig egyszerűbb.

Tőzikenézőben jártunk

 

Távolabbra indultunk, s mert fáradtak vagyunk, nagyon, de nagyon, gondoltuk közelebbi célt keresünk. Igy jutottunk el a Lenti Parkerdőbe. Majd még mutatok fotókat, tele volt az erdő. A szokásos kidőlt fák, szereti ezt a környezetet. Már a tőzike. Nem olyan romantikus, mint a holtággal az oda bedőlt fákkal körülvett Horvátnádalján található Dobogó erdő, de élmény volt. Máshogy szép.

 Közeli fotókat nem sikerült igazán csinálnom. Nem vagyok a földrefekvős ember. Fel is kell onnan állni. Ahhoz meg már öreg vagyok. Így maradt más megközelítés.

Folyt. köv.

Madáretetőn

Nem szuper fotók, tudom, de mutatják legalább a vendégeinket. Ennyire telt, a távolból, a gépemmel.