Ez is, az is

A "termés", a többi hármat elfelejtettük, s mire ezt is észrevettem megették a darazsak. Lent van a fa a kert aljában, eddig nem termett, idén először a négy darab almát. Szívem szakadt meg értük.

A kém alszik a fotelemben, kiterülve, látszólag mélyen. Megjön Öregasszony, belefekszik az ölembe, miközben olvasnék. Erre a kém felébred, s érkezik, kiturva szegény asszonykánkat. Győztem őket eligazítani, hogy mindkettőnek legyen helye. Csak azt nem értem, hogy is alszanak ezek a macskák? Álmában is érzékeli, hogy mi történik a szobában?

 

Szép is, dús is ez a díszbatáta. Az este letakartam ne fagyjon el, éjszaka menekítettem be a növényeket, a bentre valókat a fagy elől. Korán érkezett, s korán tette oda magát.

S a kertek alól beosont a "november"

Újratöltve

 Fertőrákoson, a barlangban 1993-ban jártam utoljára. Arra kirándultunk, az uram még nem látta, elmentünk megnézni. Amit találtunk köszönő viszonyban nem volt az emlékeimmel. Egy mai, modern túraútvonalat építettek ki a hegy tetején, vas/acélsodronyos kerítéssel. Amikor fent jártunk szükség is volt erre. Akkor fújt a 80 km-es szél, s majd lefújt minket a tetőről. Számomra félelmetes volt, nem igazán a szél, a hang ami kísérte. S féltem, hogy lesodor minket. Ez a kerítés nagyon biztonságosnak tűnt, hogy felfogjon minket.

 

 Aztán beértünk a barlangba, volt itt minden. Vetítés, kiállítás, modelleken a hajdani tengerek élőlényei. Majd programszerű vetítésen a barlang történetével ismerkedhettek az érdeklődők.  (Én erre már kiborultam, otthagytam mindent. Szégyen, nem szégyen a szél engem kikészített.) S megcsodálhattuk a barlangszínházat, nos erről is más emlékeim voltak... Kint modern fogadóhelyiség, s vendéglátás lehetősége. S szeptember közepi hétköznapon is volt kétbusznyi látogató, s mások. Mi lehetett itt nyáron?

 Nekem ez a víz "faragta" szikla volt a kedvencem, már kifelé. Élmény volt a sok csoda után, hogy láthattam.

Ezek pedig a régi bejáratot idéző oszlopok...Azért ennyire hisztis nem vagyok, de most nem voltam a helyzet magaslatán. Pedig északon, Ipolytarnócon az akkori látnivaló nagyon megfogott. Vajon ott is ennyire modern bemutatás van ma már?

Öregségről, újrakezdésről, bevállalásról, s még?

"A hatvan maga a mennyország- mondta Jeanie-nek teázás közben. A világ végzett veled, minden tekintetben láthatatlan vagy, főleg ha nőnek születtél. Én szeretek úgy gondolni erre, mint a harmadik életemre. Van a gyerekkor, aztán a felnőtt megfelelés- munka, család, felelősségek-, ám éppen , mikor azt feltételezik, hogy mindennek vége és az öregkor szemétdombjára kerültél, akkor jön el a szabadság! Végre az lehetsz, aki vagy, nem az, aminek a társadalom akarja, és nem az, akinek te gondolod, hogy lenned kellene." https://moly.hu/konyvek/hilary-boyd-csutortokon-a-parkban

"Ha az öregség kellemes volna, senki nem akarná, hogy véget érjen. Azért ilyen kegyetlenül nehéz, mert így kevésbé teszi vonzóvá a létezést. A vénséget azért találták ki, hogy le tudjunk mondani az életről." https://moly.hu/konyvek/virginie-grimaldi-merci-nagyik

S újabb értékek: Sopronhorpács

 

 

 

 

 

 Szent Flórián szobor, melynek fotózásával kezdetét vette a környéken meglehetős nagy számban található szobrok sora:

S egy gazdaház homlokzati dísze:

Ma,

amikor ezt a lyukat befalazták szinte hallottam, hogy a hatalmas kő legördült a vállamról. Nálunk csak ekkora lyukat vágtak, a két legfelső szinten plafontól járólapig megnyitották. Kéménybélést cseréltek. Ne tudjátok meg. S közben még az ablakcsere és azt követő helyreállítás nyomait tüntetgettük e, s a kicsi kert bokrait is megnyestük, stb. Ez utóbbit míg a rombolás folyt, hogy ne legyünk a helyszínen, láb alatt, ne lássuk azt amit.

 Körbefóliáztunk, szigeteltünk a por, korom miatt. Még e kis lyukból is térdig érő törmeléket varázsoltak elő. Mondjuk azt ők takarították el. S amúgy is, nagyon rendes csapat volt!!!

 

 S a jövő héten redőnyöznek, s ajtó még mindig nincs, a maga utólagos munkálataival. Egyszóval, ha nem írok, nem kommentelek az oka ez. S most dicsekszem, ma a nagy ablakvakarást, a karom felemelését szuperül bírtam. Büszke voltam magamra. (Igaz du. elfeküdtem, aztán kimentünk Zsebivel az erdőre, s épp beugrottunk az autóba, amikor az eső lezúdult. Mit mászkálunk ilyen időben az erdőn???!!!)

Ezek szerint mégsem annyira haldokolnak a blogok!!!!!!!!!!

KAPSZULAINTERJÚK:

CAFe Kapszulainterjú // Tasnádi Bence
CAFe Kapszulainterjú // Gergye Krisztián

CAFe Kapszulainterjú // Vitáris Iván

A sorozat következő részeiben megszólal majd Eötvös Péter zeneszerző-karmester és Lovas Rozi színésznő is, a CAFe Budapest blogján pedig többek között Dimitri de Perrot, Ott Anna, Jenna Jalonen és Szentpáli Roland időkapszulájába pillanthatunk bele.

KAPSZULAINTERJÚK A FESZTIVÁL BLOGJÁN

https://cafebudapestfest.blog.hu/tags/kapszula

 

forrás:  http://vizitkartya.blogspot.com/2019/10/ismet-cafebudapestfesthu.html