amikor ezt a lyukat befalazták szinte hallottam, hogy a hatalmas kő legördült a vállamról. Nálunk csak ekkora lyukat vágtak, a két legfelső szinten plafontól járólapig megnyitották. Kéménybélést cseréltek. Ne tudjátok meg. S közben még az ablakcsere és azt követő helyreállítás nyomait tüntetgettük e, s a kicsi kert bokrait is megnyestük, stb. Ez utóbbit míg a rombolás folyt, hogy ne legyünk a helyszínen, láb alatt, ne lássuk azt amit.
Körbefóliáztunk, szigeteltünk a por, korom miatt. Még e kis lyukból is térdig érő törmeléket varázsoltak elő. Mondjuk azt ők takarították el. S amúgy is, nagyon rendes csapat volt!!!
S a jövő héten redőnyöznek, s ajtó még mindig nincs, a maga utólagos munkálataival. Egyszóval, ha nem írok, nem kommentelek az oka ez. S most dicsekszem, ma a nagy ablakvakarást, a karom felemelését szuperül bírtam. Büszke voltam magamra. (Igaz du. elfeküdtem, aztán kimentünk Zsebivel az erdőre, s épp beugrottunk az autóba, amikor az eső lezúdult. Mit mászkálunk ilyen időben az erdőn???!!!)
