Egy botanikus kertben krimivel fűszerezve

Kedvenc sorozatomból Lewis - Az oxfordi nyomozó feltöltöttek újabb filmeket. Jóóóóóóóók! Izgalmasak.
 

A mélylila szerelem mályvák

A clematis első virága

Amikor a vihar dolgozik

A vihar dolgozott minálunk. Nem is a nagy után, hanem másnap került a földre ez a hatalmas ág a faház tetejéről. Korábban is leemelte a szél, de akkor az ember visszarakta, most nem sikerült, hasadni kezdett mire észrevettem, s segítséget találtam, hogy elvágja, ne okozzon már nagyobb kárt.

Fent a földön heverő diófaág, lent pedig a másik, a törés oldaláról látni. Inkább az ágat, amire egy vezeték van rácsavarodva,, a betört léc,

 a "csúzli" baloldalán van a fokozatosan hasadó, már földön fekvő ág teteje. A jobb oldala "csak" száraz ág.

 

A űrészelés utáni aprított ágak,

 

 akidőlt kerítés a bástyán,

és az ágak,  némi lombbal, szintén már darabolva.

A

Akik rossz helyre nőttek, ettől még dúsak, csodaszépek. Ő pedig a gyöngyvessző. Gyöngy, virág és cserje.

 

Szegények, nem tudnak nagyra nőni. Új talaj kellene, nem megy. Ásás, kapálás letiltva. Ráadásul a virágzót a csigák megrágták, de összekapta magát. Minden reggel rohanok hozzá, él-e? Szép-e? Ezek a csigák amúgy tragédiák. Azok.

Ritka, amikor a régi elnyílt és a nyílni készülő egymás mellett van. Búcsúzik a bokor, a virágai amúgy. Szép volt.

Macskaőrség: Kutyafülű Aladár és a szerencsevirág. Tényleg szerencsés a sok talajtakaró közt kitört, feltört, élni akar.Sokat sétálok a kertben, fel, alá, fel és alá. A" retikül" sokszor elkísér. Tegnap is velem volt, eltűnt, elgondolkodtam, egyszer csak egy vérszomjas hang hasított a délutáni, meleg és csendes nyugalomba. Én annyira megijedtem, elordítottam magam. Pedig csak a macskák "találkoztak".
 

Hófehérben

A Kecskemétről cipelt. nem engedte magát fényképezni. Sehogy sem. Ez van.

 

A sok esőtől, s ami a szomszéd melléképületeiről folyik át elengedték magukat a bokrok. Győzöm elkötözni, metszegetni őket, hogy minden növény lehetőséget kapjon. Ők is ilyen bokrok mögött megbúvók, de nem hagyták magukat.

Tobzódás

Az utolsó...

 

Az időjárás arcai

A héten minden volt, minden. Csoda, ha az ember hulla, kikészül, mozogni nem tud, vonszolja magát.

Itt éppen esőre vártam, s mert az ember kórházban van, hát én locsolok. Limitált adagban "cipelem" a vizet, baj ne érjen.  Aztán felszereltem a fürdőbe a slagot, s mire meglocsoltam azzal, másnap reggelre, tehát éjjel megjött az eső is. A baj, hogy a gyűjtőbe nem folyik a víz, egyenes a cső, szerelni kellene. ezt sem merem vállalni. Szörnyű ilyen tehetetlennek lenni, szörnyű. Amúgy lent a kertben is méteres a fű. Valamikor félig levágta az ember, aztán sorsára maradt.  Kellene keresni valakit, aki lekaszálja. Kellene. Én is átmentem Pató Pál üzemmódba. Én IS:

Eső utáni fotók. Ezer csoda. A kert is így gondolta, életre kelt. Életre bizony!

Meggyek Hosszúhetényből. az út is hosszú volt, míg termőre fordultak. Idei csoda, ezt is megéltük.

 

Elindult a június, a kertben fent, s a kertben lent