Bízni valakiben

Szerelem és más drogok

Ilyen a formám 

Bár Valentin nap ürügyén ajánlhatók a filmek, szerelemről szólnak, mégis, mert egy napon láttam őket a két szó fogott meg bennük: bízni valakiben.

Mennyire tudunk valakiben megbízni? könnyű ez a bizalom? Vagy van valami, ami sérült az életünkben, s valami alapvető érzés hiányzik/elveszett belőlünk. Küzdeni kell érte, hogy visszakapjuk?  Alapvető érzés, s mégsem az? Hát ezeken gondolkodtam el éppen a két film ürügyén. (S még mindig keresek egy filmet, azt hittem az első az. Nem az volt, egy jelenet maradt meg bennem, s a vége, a téma hasonló: a lány gyógyíthatatlan beteg... S még egy jelenet, amikor a lány eltűnik, s egy közös barát világosítja fel a hőst az állapotáról.Nem emlékszem a címére, nem találom.)

Közeledik

 a tavasz. Bújnak elő a tavaszi hagymások, már lassan azok is, amiket ősszel dugtam a földbe, azt hittem túl mélyre. Megint türelmetlen vagyok. Pedig egész nap nézem, bűvölöm a földet: jöttek, bújnak ki újak? Előbújnak amikre vágyok/várok?

Nálunk még nincsenek hóvirág csomók, még az egyes szálak is örömet hoznak, s látom, a ház előtt, az orgona alatt a szél hozta hóvirág (is) kezd csomósodni. Hunyorok levelei törnek fel. Végre. Már azt hittem baj történt velük.

Aztán megtapasztaltam azt is, hogy nem véletlenül lett nem egy kertjét létrehozóból kertész vagy kerti tanácsadó, ahogy nem egy blogon olvasom. Ahhoz, hogy az ember kialakítson egy kertet igen nagy növényismeret kell(ene). No meg talaj, meg tájolás, meg, stb. Ma, ha most kezdeném én is másként csinálnám. Jó pap holtig tanul. Mindegy. Ezek a lehetőségeim vannak, fizikai korlátokkal, tehát ebből kell kihoznom amit lehet, amit tudok, amit enged. Azért a fűzfa, s az árnyéka óriási vesztesége lesz a kertnek. Új körülményeket teremt. Meglátjuk.

 Nekem a kecskeméti piac óriási lelőhelyem. Mindig vannak nénikék, akik növényeket hoznak, s van egy primulás, tőle mindig valami extra széphez jutok. Most is.

 

 S döbbenetemre a pár éve vett szinte nem is primula, mert olyan rózsaszerű volt a virágzata meg is maradt, s tavaly gyerekei is lettek! Nálunk a piacon ilyeneket nem látok, viszont vannak hatalmas virágúak, most ezeket kihagytam. A szívem csücskei a hosszú szárú primulák, most nekik drukkolok még, várom elő őket. A rezi vár alatt megfogtak, meghódítottak maguknak egy régebbi tavaszon. Igaz, késő tavasz volt már... Valami sötét virágú hunyor kellene, de azt nemigen kapni. Gondolom rendelni kellene valahonnan.

S madarak, vagyis inkább a verebek. Elképesztően sokan vannak, vagy nyolcvanat számolt a szomszédasszonyom. Levittem az etetőt a gyümölcsfák közé, rátaláltak, szemmel láthatóan, cinkék. A verébnépek pedig fent várják a jószerencsét, a templomkába csoportosan nem tudnak enni, az még maradt, s reggel cinkéék ezen is ott voltak. Tehát számítanak rá. Azt mondjuk nem értem, hogy verébék miért nem néznek máshol is körül?

Köszönöm, hogy jeleztetek. A számláló bead egy számot, csak embereket nem éreztem mögötte. Most megnyugodtam.

Kedves Blogolvasók!

Vannak még blogolvasók?

Elmerülve

Délutáni sétámon a kertben döbbenten láttam, hogy a metszetlen rózsákon bújnak a levélrügyek. Akkor sürgősen metszeni kellene? Viszont a másik döbbenetem az orgonák levélrügyei kicsik, máskor ilyenkor már majd kicsattantak.

Nekiültem tervezni a talajtakarást. Ugyebár növényismeret kellene hozzá, ez az alap. Gondolom majd összeáll, most kutatok növényeket, mi lenne jó a mi körülményeinkhez. Templom Kata blogja  a Bibliám. Nekem sokat segít növényekben, szemléletben. Persze az ő kertje más, de az alap, a gondolkodás, közelítés nagyon hasznos. Számomra.

Tegnap szembejött velem a film, anno, mikor bemutatták láttam. Érdekes így évek távlatából visszanézni, a Ilona asszony hozzáállását, szemléletét, szellemi frisseségét figyelni.

 https://www.youtube.com/watch?v=cVYwazGnD6E

 S nem utolsó sorban a fiáét: https://www.youtube.com/watch?v=EdCk6fQqUl4

Nem politizálok, legfeljebb dolgok nagyon tudnak zavarni, s ha nagyon manipulálni próbálnak. Ezért tetszett a múltkori beszélgetés, amelynek Kepes A. is egyik résztvevője volt. Ahogy kifejtette a gondolatait, szinte helyettem szólt. Itt pedig férfi riportalanya hozzáállása fogott meg.

Honnan tudja

Öregasszonyka, hogy még nem fejeztem be a porszívózást, holott egy ideje a konyhában vagyok? Tehát nem ment be aludni.

A mélyalvó macska, hogy leültem a fotelbe, olvasni. Ébred, s ugrik az ölembe, kómás, de ott van.

Mondjam még?

Szeretnék

egy olyan születésnapot, ahol engem látnak vendégül. Egy étteremben, ahol változatos a menü. S egy izgalmas összeállítással. Vágyálom.

Jöttünk hazafelé, Tihany, központ, halászlé 2400 Ft, vágyálom. Északi part, út mentén következő nyitva tartó étterem Révfülöp, ott kettőszázzal volt olcsóbb.Nekünk ez is sok. Aztán valahol Vonyarcvashegy végén megálltunk, Tó Vendéglő, bementünk, s láss csodát 1500 Ft volt a hallé, s a menü is elfogadható áron, s a meglepetés, hogy ízes, finom!!! A nap, az utazás koronája.

Egyébként ahogy jöttünk az északi parton, az út mellett eladásra hirdetett éttermek sora. Gondolom a délin sem lehet másképp. Amúgy az ország egyre jobban teljesít, hát elvándorlásban biztosan. Nincs munkaerő.

Tihany hideg volt, kihalt és huzatos. Nem is értem, mit akartam február elején? Bevallom az elmúlt napok melege után hasonlóban bíztam, hogy arra kerültünk.


S jöjjön a nap kérdése: mit látunk az első fotón?

S ez már csak egy halk kérdés: találkoztatok-e a jelenséggel, mitől fagy le állandóan egy laptop? Azt már meg sem kérdem , időnként miért nem enged fotókat feltölteni. Bosszantó.

Téli ködök kertje

 Az idézet az Esti ködök kertje c. könyvből való. Kétszer olvastam, de sorra kerül még. Szeretem.