Mennyi a mennyi és milyen?

Pápa, Kékfestő Múzeum van, de nem kapni a városban eredeti kékfestőt. Győrben keressem, a neten is elérhető. Baranyai kékfestő, túl a kilencvenen Sárdi János. Unokája viszi tovább a műhelyt, kitanulta, ne vesszen kárba a tudomány. Ők inkább a mesterséget mutatják be.

Végül is a neten találni helyeket, ahol tudunk vásárolni eredeti kékfestőt. S árulnak a méterárú boltok is, olcsóbban, nem eredetit.

Városközpont kedvező áron áruló bolt, megyek be, áru alig. Tényleg nagyon kedvező ár, s minőségi áru volt. Aki érti miről beszélek. Nincs rá kereslet meséli a tulajdonos, ha kifogynak a termékei, bezár. Jönnek hozzá a megye városaiból, településeiről vásárolni, a szomszédos házakból egy-két család. Ismeri a vevőkörét. Közel a TESCO, A Lidl, az Aldi. Kisétálnak inkább oda a vevők, no és az újabb, olcsó áron, olcsót árulókba.Ott egymást tapossák az emberek.

Hozzá közel, a főtéren vegyiárú bolt. Megyek be, feleakkora területen árulnak már. Ők is bezárni készülnek, hasonló okok miatt.

Hogy is van ez?

Az álmom, úgy emlékszem a tolnai kékfestők honlapjáról mentettem le valamikor. Gyűjtenem kell rá, hogy összehozzam. Igaz, egy bolti minőségi ágytakaró sem olcsóbb. Viszont én ilyenről álmodom! S akkor már legyen párnahuzat, függőny, abrosz is.  Érthető már az ár?

Képes voltam visszakapcsolni a gépet, hogy leírhassam

Feküdni készülök, ősi szokás szerint behajtottam a szobaajtót (a házban) és kitámasztottam megfelelő réssel, hogy macskaúr éjszaka tudjon közlekedni. Akkor jutott eszembe, nincs már macskaúr. Hiába a szokás (és  a szeretet) hatalma. Viszont jót mosolyogtam magamon (tegnap Pécsett elpityeredtem, mikor közölték, ne legyen háziállat a lakásban. Mondtam már elvittük, s meg is halt, s jöttek a könnyeim.)

Olvasok egy szép könyvet. Linkeltem az ismertetőjét, késő van írni róla. Mélyen emberi, csodálatos, a női erő diadala. (Miért női? Hirtelen elgondolkodtam, hogy leírtam. Azt hiszem erre csak egy nő képes, egy anya.)

Füzetemből

"... bármilyen szenvedély, még a szorongásból, félelemből fakadó is jobb, mint a passzív, átlagos élet.

Az ember minden nap csináljon valami olyant, amitől tart.... mindig feszegesd a határaidat, mindig indulj el afelé, ami megrettent. Legyél kíváncsi vállalni a kockázatot,  hogy lásd mivé válsz közben. Ezért érdemes végigcsinálni az egészet. Az életet."
 Eleanor Roosevelt és Lori Nelson Spielman

Útra keltünk

ma hajnalban elindultunk a NAGY ÚTRA. Gondoljatok ránk, főleg a fiamra a z elkövetkezendő három hétben. Oly sok késlekedés után végre sikerüljön valami, sikerüljön a beültetés.

ÉN már az elmúlt héten is teljes kikapcsban voltam, nagyon feszített. Az éjjel két órát aludtam, jellemző. Most már legyünk túl rajta, hosszúra sikeredett a várakozás. Ő elszánt, bizakodó, gyógyulni szeretne, a környezet ott mindent megtesz érte.

Így legyen!

Egy nagyon szép könyvet olvastam

sorozat is készült belőle, ez senkit ne tévesszen meg!

A bábákról szól, az ötvenes évek Angliájában, ami Londonban az East End-en "játszódott" . Szól a mélynyomorról, a háború utáni "lakáshelyzetből" (ha időnként lakásról lehet beszélni) egy kikötő városrészben, azt hiszem ez minden alapot megadhat a történethez. Ami tulajdonképpen visszaemlékezés, a legérdekesebb események megörökítése, hogy emléket állítson azoknak a bábáknak, akik házhoz jártak terhesgondozásra, szüléslevezetésre. No nem autóval. Kerékpárral: esőben, hóban, szmogban. Néha rendőri felvezetéssel.

S emléket állítson azoknak az apácáknak, akiknek rendje a gyógyítással, ápolással foglalkozott. Ahány nővér, annyi személyiség, annyi élettörténet, annyi bölcsesség. Rokonszenvek, ellenszenvek, kalandok. S a nyomor, a nők kihasználása, a környék a prostítució melegágya. Néha szívszorító tragédiákkal, máskor emberi melegséggel, s nem utolsósorban hitet tesz a szeretet mellett egy huszonöt(!!!!) gyerekes család történetén keresztül.

"A szeretet néha hirtelen lep meg minket, megvilágítja elménk sötét sarkait,  és ragyogással tölti be őket. Megragadja lelkünket a szépség és az öröm., ráűadásul mindez felkészületlenül ér minket.Aznap keráékpározás közben éreztem, hogy nemcsak Monica Joan nővért szeretem, de mindazt amit képvisel: a vallását,  az elhivatottságát, a hitété, a harangokat,és az állandó imát a zárdában, a csöndes nyugalmat és Isten önzetlen szolgálatát. Lehet, gondoltam, és kis híján leestem  a kerékpárról - lehet, hogy ez az isteni szeretet?"

Küldték, körbeadom.... jellemző vagy sírni kellene rajta?

Egy bankos ismerős mesélte a hétvégén.



Egy vidéki fiókjukba sétált be egy idősebb néni, és azt mondta, hogy kéri a 150 ezer forintját. Erre
kérdezték tőle, hogy milyen 150 ezerről tetszik beszélni? Mire a néni azt mondta, hogy arról a 150
ezerről, amit minden hónapban ingyen lehet felvenni.

Almák

Szunnyad a
rózsafa,
rózsafának ága...
Tél elől
bújtattuk
meleg földi ágyba.

Ráborul
könnyedén
hantolt takarója-
s békésen
alszik most,
álmodik a rózsa.

Bezzeg az
almafa,
almafának ága
százszor is
felrezzen,
nyugtalan az álma.

Csöpp rügyet
dédelget
minden pici gallya-
s hópehely
egy sincsen,
ami betakarja.

Hol van a
jó meleg,
puha pihepólya?
Hol van a
rügybölcsők
csipkés takarója?

Ne búsulj,
almafa,
almafának ága,
duzzadó
rügyeid
langy szellő dajkálja.

Altatót
dúdolgat,
s neked szól e nóta-
szunnyadj el,
almafa,
s álmodj, mint a rózsa! 

Szalai Borbála: Rózsafa, almafa