Oldalak

2014. január 6., hétfő

Egy nagyon szép könyvet olvastam


sorozat is készült belőle, ez senkit ne tévesszen meg!

A bábákról szól, az ötvenes évek Angliájában, ami Londonban az East End-en "játszódott" . Szól a mélynyomorról, a háború utáni "lakáshelyzetből" (ha időnként lakásról lehet beszélni) egy kikötő városrészben, azt hiszem ez minden alapot megadhat a történethez. Ami tulajdonképpen visszaemlékezés, a legérdekesebb események megörökítése, hogy emléket állítson azoknak a bábáknak, akik házhoz jártak terhesgondozásra, szüléslevezetésre. No nem autóval. Kerékpárral: esőben, hóban, szmogban. Néha rendőri felvezetéssel.

S emléket állítson azoknak az apácáknak, akiknek rendje a gyógyítással, ápolással foglalkozott. Ahány nővér, annyi személyiség, annyi élettörténet, annyi bölcsesség. Rokonszenvek, ellenszenvek, kalandok. S a nyomor, a nők kihasználása, a környék a prostítució melegágya. Néha szívszorító tragédiákkal, máskor emberi melegséggel, s nem utolsósorban hitet tesz a szeretet mellett egy huszonöt(!!!!) gyerekes család történetén keresztül.

"A szeretet néha hirtelen lep meg minket, megvilágítja elménk sötét sarkait,  és ragyogással tölti be őket. Megragadja lelkünket a szépség és az öröm., ráűadásul mindez felkészületlenül ér minket.Aznap keráékpározás közben éreztem, hogy nemcsak Monica Joan nővért szeretem, de mindazt amit képvisel: a vallását,  az elhivatottságát, a hitété, a harangokat,és az állandó imát a zárdában, a csöndes nyugalmat és Isten önzetlen szolgálatát. Lehet, gondoltam, és kis híján leestem  a kerékpárról - lehet, hogy ez az isteni szeretet?"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése