Oldalak

2014. január 8., szerda

Útra keltünk

ma hajnalban elindultunk a NAGY ÚTRA. Gondoljatok ránk, főleg a fiamra a z elkövetkezendő három hétben. Oly sok késlekedés után végre sikerüljön valami, sikerüljön a beültetés.

ÉN már az elmúlt héten is teljes kikapcsban voltam, nagyon feszített. Az éjjel két órát aludtam, jellemző. Most már legyünk túl rajta, hosszúra sikeredett a várakozás. Ő elszánt, bizakodó, gyógyulni szeretne, a környezet ott mindent megtesz érte.

Így legyen!

10 megjegyzés:

  1. Isten segítsen! Gondolok rátok!

    VálaszTörlés
  2. Ismerőseim közt is volt hasonló, hisz írtam is már erről Neked! Minden okotok megvan a bizakodásra! Az erő, ami Nektek szükségeltetik a kitartáshoz, Bennetek rejlik, de Anikó, azért tudd, hogy nem vagytok egyedül, vannak, akik néha gondolunk rátok, félig ismeretlenül is, de ott van a szűkebb családotok is, merítsetek erőt egymásból! Puszi, és várjuk a híreket fiadról és persze rólad is!

    VálaszTörlés
  3. Hit, remény és szeretet.
    Gondolok Rátok!

    VálaszTörlés
  4. Sikerülni fog, mert hiszünk benne!
    Vigyázzatok egymásra!

    VálaszTörlés
  5. Sokan szorítunk Nektek!!!!

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm szavaitokat, a sok jó gondolat útra kel, s segít.Lelkész fiamnak nagyon mély a hite, ha ő imádkozott valamiért az megadatott. A betegnek pedig már valami jó forduló kell az életébe, kicsit erősebben tépázta az élet. Tett azért ő is érte. Viszont hányan mondhatjuk el, ha figyelmeztettek is, csakazértis a saját fejünk után mentünk. Emberek vagyunk. Azért már nyitni kezdett, s ez már jó dolog volt az ősszel.

    VálaszTörlés
  7. Sok erőt és kitartást kívánok nektek! Minden úgy lesz, ahogy lennie KELL ♥

    VálaszTörlés