Oldalak

2012. január 7., szombat

Lebukások

Tegnap jöttem ki a házhoz, bandukolok csomagokkal, elmélázva, kerülgetem a köves út köveit csizmát kímélendő. Egyszer csak látom teljes sebességgel fut elém(?) a szomszéd macska. Most lebuktunk! Én, hogy érkezem ő pedig, hogy lefülelt. Lefülelt, vagy inkább meghallotta a lépteimet tisztes távolból s futott elém. Aztán hogyan hogyan sem előkerült Pif is, s ahogy nyitom a kaput, látom ám, hogy a hátsó kertben Zsebci ugrál, mint a gumilabda. Hiányoltak, vagy a konyhát elsősorban? Macskák biztosan, Zsebci inkább szeretetéhes simogatni kell, játszani vele.

Közben lebukott macskaúr is, mint kárpitos. Hiába fedtem le az ülőbútort, mégis megtalálta a módját ezeken keresztül is a körömegyengetésnek, s némi szálkihúzásnak. Őt ezért nem szeretem kihozni ide, de napokig nem volt kire bíznom.

S mi lesz vele egy hét múlva amikor 10 napra vagy legalábbis nyolcra biztosan elutazom? Sok lesz ez neki bezárva, egyedül, akik gondozták inkább ellátják, mint szeretik az állatot. A tányérba beleborított egész konzervet ott találtuk meg 3 nap múlva, hozzá sem ért, mikor az ünnepek alatt 3 napot egyedül hagytuk. Nagy gond, de a fiam akkorra már a sugárkezelés végére jár, nyelési problémái már vannak, segíteni ígértem magam, legalább pempőket főzni, s vigyázni az unokákat, míg az anyjuk a vizsgaidőszaka utolsó hetét húzza.
No, de elég a nyavalygásból. Kellemes az idő, néha süt a nap, már húz a kémény. Akkor vessük bele magunkat a füsttakarító munkálatokba, ahogy elnéztem van mit lemosni, kimosni. Munkára fel!


2012. január 6., péntek

Füzetemből

"Az utcák énekelnek, a kövek mesélnek. Minden ház történelemről, dicsőségről  és romantikáról regél. Henry Miller





     





Valamikor réges régen divat volt a házak homlokzatát, ablakok környékét stukkódíszekkel szépíteni. Szépíteni vagy inkább ez volt a divat? Az építkezés irányzata? Mindenesetre régi városközpontokban Kassa, Szeged, Kecskemét, Pécs csodálatos homlokzatokat, díszeket fotóztam. Ez egy kis ízelítő. (Csak éppen a kedvencemet nem találtam meg, remélem "Ő" is előkerül majd.)

2012. január 5., csütörtök

Füzetemből

"- Az okosság nem minden..
- Hát nem.
- A jószívűség többet ér, mint az okosság.
- Igen, igazad van.
- És a bölcsesség sem az okosságon múlik.
- Ez is igaz."
Clive Wearing


2012. január 4., szerda

Olvasok egy könyvet

Ismét találtam egy könyvet. A könyvtárban az új könyvek között szinte húzott magához, már többször megfigyeltem ezt könyveknél. Talán a borítója igért valamit a régi fotóval? Egy különleges világba viszi el az embert. Fantázia, időutazás és mögötte különleges kapcsolatok emberek közt. Még nem fejeztem be, mégis ajánlom. Harry Potterhez hasonlítják, vagy onnan indulnak az ajánlással, mert az népszerű? Érdekes, nekem eszembe sem jutott. Tán a misztikus világa, a helyszín miatt? A könyv közepén járok, biztos várnak még meglepetések. Izagalommal várom!

S ami érdekessé teszi, régesrégi érdekes fotók a szöveg teljes értékű társai, mintegy magyarázzák, életre keltik a történetet. Mindenesetre érdekes ötlet.

Füzetemből

Gondolathegyek -  melyeken házunkat erős alapra építhetjük.

Gondolatfolyók - melyeken csillapíthatjuk szomjunkat, új távlatok felé evezhetünk.

Gondolatcsillagok - melyek vezérelhetnek bennünket, még  a legsötétebb éjszakákon is.

Jorge Bucay



2012. január 3., kedd

Mára

"Mi azokhoz a pökhendi generációkhoz tartozunk, amelyek szentül hiszik, hogy születésükkor hosszantartó boldogságot  igértek a számukra - igértek? És vajon kicsoda?"
Amin Maalouf


A fenti gondolathoz: olvasgatva a blogokat, látom, hogy  mások is elkeseredve írnak, ki ezért, ki azért. Voltak nehéz időszakaim, s ilyenkor sokat segítettek a gondolatok. Reggelente felütöttem a füzeteimet, hogy ott nyíljon ki, ahol üzenet van számomra. Aztán a két oldal egyikén mindig megtaláltam a hozzám szólót, az adott napra szólót. Újra előveszem, hátha helyre tesz.

S még két módszer: Kornis Mihály írta a Vigasztalások könyvében a napirend fontosságát, ez is sokat segített nekem, mindig eltervezni mit szeretnék, este átgondolni , s egy hét után visszanézni mi nem valósult meg, mik a nehéz, gondot okozó területek?  S ki nem hagyhatom Popper Péter Belső utak könyvét. Tudom, ezek nehéz vigaszt adnak vagy könnyűt, de adnak, én sokat kaptam tőlük, vissza kellene térnem hozzájuk.

S akkor még jöjjön valaki :Yorge Bucay, lehet írtam már róla. Könyveiben egy-egy témát jár körül a maga módján, bölcsességével és pszichiáteri nézőpontjával. Lesímitja az ember lelkét, s mindig kap gondolkodnivalót a bölcsességéből. Akkor egyet most búcsúzóul magamnak, hát kinek?

"Úgy élünk a világon, hogy magunkban és másokban is gyűlöljük, megvetjük azokat a tualjdonságokat, amelyeket alantasnak, fenyegetőnek vagy haszontalannak tekintünk....És mégis, ha szánunk rá elég időt, a végén rádöbbenünk, milyen nehéz lenne az életünk azok nélkül, amelyeket egyszer annyira megvetettünk."