Oldalak

2023. március 2., csütörtök

Most számoltam meg,

 hogy februárt 9 bejegyzéssel "tiszteltem meg". Kevés. Mindig annyi ötletem van, aztán elmaradnak. Egy találkozóra mentem volna, akkor csapott be a hideg vagy jöttek a hideg, szeles napok. Megviseltek minket is, nehéz volt a kutyának, kutyával is. Össze kellett szoknunk, sokszor olyan lelkiismeret furdalásom van miatta. Pedig előző életéhez képest szuper jól van, csak kint egy faházban, hidegben, igaz kuckóban, de akkor is. Bár a nagy mínuszokban behoztam, de bent még nem találta fel magát. Jönne is be, de ha bent van csak rohangál, mint egy csataló. Tudom, idő, s lassú folyamat.  A hülye gazda. Az aggódó gazdi. 

Autóba egyszer jött velünk, azóta nem tudjuk becsalni, nem értem miért, pedig erdőn voltunk vele. Fél, hogy visszavisszük? 

A szép idő engem is kicsalt a kertbe, minden tavalyi növény fent van/volt nálunk. Sokat visszavágtam, elhordtuk, de még most is van kupac a kertben. Vannak elmaradt bokrok is, amihez kevés vagyok, fűrész kell hozzá. S bizony az ember odanyesett nekik, kellett is, elmaradt az ősszel. Vagy az évek szaladtak el velük, rendet kellett// kell köztük tenni. S a tavaszi metszések hol maradtak még? S még ott vannak a gyümölcsfák. Igaz a hidegben még nem indultak be, de minden egyszerre nem megy. Félek a felemelt karral vágásoktól. Néztem,hogy mennyiért is metszenek? Azt hiszem úgy maradnak. Pedig tavaly volt gyümölcsünk, évek után, hosszú évek után először. Nem negatívizmus ez, inkább tények. Amik néha nem jók.



1-2 hetes fotók, most fáznak, bezárkóztak ők.
A téli jázminok újabb fátylat húztak magukra, oly kedves, hálás és szép bokrok.
 
Nyílnának a primulák is

   


Ez már tavaszt idéző


S a sárgák:

A húsos som gyönyörű, de idén a varázsmogyorón alig van virág.



 

A bordó hunyorok meseszépek


 

viszont a fehér nem tud kitörni a földből, már körbe is kerítettem, nehogy baj érje.

És a maradék? Vagy inkább a jövő? Igaz nálunk a létszám alacsony, de már  a jelenlétük is öröm.

  





Felnagyítva láttam, hogy a bőrlevél bimbóján valaki rág. A tőzikék virágait más részem is lerágta valaki. Ki lehet? Ráismertek? Nagyítva látható, én is így fedeztem fel.




7 megjegyzés:

  1. Kinagyítva megnéztem a kutyátokat. Nagyon aranyos, és bizonyára hányatott sorsa volt korábban.
    Átnéztem a virágokat is, egyik szebb, mint a másik.
    Milyen törődve, gondoskodóan bántál azzal a fehér hunyorral. Jó lehet nálad kutyának és virágnak lenni.
    Remélem, hogy frontmentes szép hétvégéd lesz, bár vasárnapra hidegfrontot jósoltak.

    VálaszTörlés
  2. Hányatott sorsa lett, miután gazdája külföldön kezdett dolgozni. A lelkét megőrizte. Nem tudtuk otthagyni. Szeretjük egymást. A fiam szokta ezt mondogatni, hogy a macskának hatféle étele van, nekünk nincs. Válaszom: de nem is tud lemenni a boltba. Éva, ha felelősséget vállaltunk értük odafigyelünk. Sajnos nem mindenki. Rengeteg példát látni, sajnos.

    VálaszTörlés
  3. A pókocska csak lehet épp ott tartózkodott, ők nem rágnak virágot, lehet (biztos😄) hülyeséget írok, de mintha cselőpók lenne.

    VálaszTörlés
  4. Én is gondolkodtam ezen. Valaki akkor is nagyon rág vagy valakik.

    VálaszTörlés
  5. Nálam a krókusz virága az áldozat, de még a dézsmálót nem sikerült meglesni.
    Igazi szép tavasz van már nálatok! Itt visszatért a tél, hó nélkül, de nagyon hideg van. Nem szeretem. A bordó hunyorod egy csoda! A tőled kapottak közül kettő él, de nagyon kis csenevészek, csak egyiken van, lesz virág. Hiába pátyolgatom, nem szeret engem.
    A kutyus nagyon aranyos! Szerezzen nektek sok örömet!

    VálaszTörlés
  6. Itt építési törmelék föle lett ültetve, mint utólag kiderült. Nyaranta locsolom,többször. Június es nyilaskor marhatrágya.lehet, hogy a meszes talajt szereti? Meg a fugakereszteket?

    VálaszTörlés
  7. Szépek a virágok,, nekem a sárga kankalin alapból nem marad meg, sokszor probáltam, a lila az van, bár sokáig azt hittem, kifagyott végleg, de látom kezdett hajtani...A húnyor az ver mindent gyönyörű... és a szine is...meg az ára is...

    VálaszTörlés