"A már meztelen diófasor rajzolódik hindu ibolya és zöld és narancs arany égen, egy szál arany újhold és az esthajnali csillag reálisak. A kékbe szürkülő rét felett. Kérdem, ez is bűnös mágia, ha ezt a szívfeslítő szépséget élvezem, szeretem?"
"Lassan kell előkeresnem a fiókok mélyén, bokrok alul, bujkáló illatok közt a múltat..... Valami hullaszerű van a dolgokban. Amit életszeretetnek tudtam magamban: az a felelevenedő múlt szeretete. Szeretném tudni, hogy mikor éltem a jelent: legelső emlékem is hazavágyó – valami kifejezhetetlen „hazába vagy álommúltba való visszaemlékezés."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése