Álmaim-házunk, kertünk: ..."és ránk borul a ház, a ránk szabott"

2016. február 8., hétfő

"s hófehér meszelt falon a való
mezítlen vált ruhát.
Csak nézi-nézi s még árnyékáról
sem ismeri föl magát. "

Takáts Gyula verseiből idéztem

Fent és lent

Katalin2016. február 8. 8:44
megindító a vers,
a romló , elhagyott házak pedig mindig megríkatnak:
valaha ott emberek ébredtek napjaikra, születtek gyerekek, haltak meg öregek, beszéltek, sírtak, énekeltek, ...

Takáts Gyulától (másik) verséből idézve:
"Mert ez szorít, e fény-hideg,
s a sarkig tárt bezárt kapu…"
VálaszTörlés
Válaszok
Holdgyöngy2016. február 8. 8:59
VITTEM KATALIN AZ IDÉZETED, KÖSZÖNÖM, HÁTHA MÉG FELHASZNÁLOM. vAN MÉG KÉSZ ÚJ BEJEGYZÉSEM, SZINTÉN TŐLE VALÓ VERSIDÉZETTEL. Rokonlélek. (Nem javítom a betűket, már.)
VálaszTörlés
Válaszok
Agnes.2016. február 8. 19:16
Szepek az idezeteik is es a harmadik foto nekem, nagyon.
VálaszTörlés
Válaszok