Ő megtette? Mi történt? Olvassátok el, nem tanulság nélküli. Hányunk, de hányunk tenné meg ugyanezt a kivonulást!
S jöjjön egy másik könyv, szerintem nem elég egyszer elolvasni. Én legalábbis így voltam vele:
2015. január 22., csütörtök
Hányunknak
van, lenne bátorsága, de inkább úgy mondanám lehetősége arra, hogy kiszálljon, s egy évig ágyban maradjon?
Ő megtette? Mi történt? Olvassátok el, nem tanulság nélküli. Hányunk, de hányunk tenné meg ugyanezt a kivonulást!
S jöjjön egy másik könyv, szerintem nem elég egyszer elolvasni. Én legalábbis így voltam vele:
Ő megtette? Mi történt? Olvassátok el, nem tanulság nélküli. Hányunk, de hányunk tenné meg ugyanezt a kivonulást!
S jöjjön egy másik könyv, szerintem nem elég egyszer elolvasni. Én legalábbis így voltam vele:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Hú, már le is vadásztam gyorsan az első könyvet a könyvesüzletben, köszönöm az ajánlást ♥
VálaszTörlésEn is koszonom, okvetlenul megszerzem.Azt tudom, nekem nem lenne batorsagom, ahhoz tul nyughatatlan vagyok, hogy egy evig agyban maradjak..felteve ha jol ertelmeztem es ez egy valasztas..
VálaszTörlésŐ az Adrian Mole könyvek írója, az szerintem már garancia egy jó könyvre.
VálaszTörlésIgen, tudom. P.S.: Már otthon van a könyv!!!!
VálaszTörlésHú,én még összel olvastam a Townsend-könyvet, és hatalmas reményeim voltak, mert az A. Mole sorozat és egyéb regényei is zseniálisa, de ez ... hú ... rettenet.Minősíthetetlenül pocsék és unalmas és rettenetes és értelmetlen és céltalan és felesleges. Könyvesblogokon is általában hasonló a vélemény. Kár érte. Somogyireka kritikája jó összefoglaló:
VálaszTörlés"Nem kicsit szomorú ez a könyv, de nem a története miatt. Az pedig enyhe túlzás, hogy vicces lenne, inkább a legsötétebb depressziós.
Igen, ismerem a háttértörténetet. Sue Townsend az Adrian Mole-könyvek ünnepelt írónője élete végére megvakul, fél vesével él, az sem az övé, és innen, ebből a helyzetből ír. Ám ez a tragikus háttér sem menti fel előttem a könyvet. Mert ez egy kellemetlen, kínos összevisszaság. Igazából olvashatatlan. És ami elszomorít az az, hogy egy egykor brillírozó elme így végzi be..Persze próbálom elképzelni (jaj, nem kéne..) ahogy a teljes sötétségből ír, dialízisre jár, a napjai meg vannak számolva.(2014-ben aztán el is hunyt), de akkor éppen emiatt sikíthatna hangosabban, sírhatna kétségbeesettebben, s mutathatná be a poklát részletesebben, ahelyett, hogy ilyen zagyvalékot hord itt össze..Mert ilyenkor az szokott lenni, jó esetben, és én mindig a legjobb esetre gyúrok..hogy ha ezt leírja az ember akkor a kín valahogy magától tűnik el. MIntha azzal, hogy kint lenne, felszárítaná a nap..
Nem tudom….próbálok megértő lenni, de nehezen megy. Szóval, inkább maradjunk az életmű korai szakaszánál, ezt meg söpörjük le a színről, nem is volt.."
Nekem tetszett. Van egy stílusú humora, ami végig érezhető volt a könyvben. Lehet, hogy a történet megértéséhez kell egy olyan élettapasztalat, amikor az ember már átélte azt a bizonyos érzést, amit a főszereplő. AZt, amikor azt mondja, kész, elég, ennyi, elvesztem, mert mindig másokért voltam, nem csinálom tovább. A szomorú az, hogy a világ sok esetben elég önző ahhoz, hogy az ilyen helyzetben elforduljon és ne tanusítson megértést. Számomra van tanulsága is a könyvnek, nem is egy. Engem elgondolkodtatott, ezért örülök, hogy elolvastam.
VálaszTörlésTudod, mikor olvasni kezdtem, azt mondtam, ezt helyettem írta, s úgy, de úgy meg kellett volna nekem is tennem akkor, annyira elegem volt mindenből. S nagyon tetszett a vége, simogatás, átölelés vagy csak simán egy mosolygó odafordulás a nő felé, s felold mindent. Örülök, hogy tetszett neked, szerintem szédületes könyv, akárhogy is.
VálaszTörléssok érzés ismerős volt, így nekem nem tűnt összevisszaságnak az egész történet, értettem, mit miért tesz a főszereplő. ajánlani is fogom ezt a könyvet a blogomon, szerintem érdemes elolvasni.
Törlés