Oldalak

2018. május 14., hétfő

Hegyi utakon: Kávás Borona tanösvény




 Borona pince, mikor itt jártunk az ablakok befalazottak voltak. Most egy oldala kidőlt, de mégis úgy látszott helyreállítják. Gyönyörű a kilátás, ha kiülünk elé. Megéri.

 Gyöngyvessző kerítések mindenütt.




 

 

Ezek a kedves helyeim, a szőlők melletti utak.






2018. május 12., szombat

Mancokának ajánlva 2.


  
 



Szerettem ahogy a padokat elhelyezték.


Fenyők közé értünk, majd tájerdők közé.

Látvány a kilátóból



S búcsúzóul mág néhány virág, mind más.


 
 





s a látvány visszatekintve:



A parkoló stílusosan a fák közt:


Mancokának ajánlva



Ma reggel ahogy kijöttem a szobából egyszerűen megfojtott az amit láttam. A kert, úgy ahogy a jégeső szétszaggatta, takarítani kellene, tele meztelen csigával. Lehet, hogy irtó szert kellene vásárolni, de az állatvilág miatt nem akartam. Nem elég, hogy a vihar széttépte a nyári orgonát, ott lakmároztak rajta, többen...

Az épületről nem beszélnék, nem voltunk tegnap itthon, stb. S akkor neki állok fotókat rendezgetni, s feltölteni. S rájöttem a szétdurranó fejemnek ez kellett, az erdő, a napfény, a virágok, a "rodik". Abban a csodában volt részünk látogatásunkkor a Jeli Arborétumban, hogy eső után voltunk, s még  a cseppek ott voltak a virágokon. Nem csak a rhododendronok szépsége, engem a tálalás, az erdő -ami még jobbára bontakozott- is megfogott. Amúgy is az erdő a  SZERELMEM.

Most ennyit, majd folytatom, vár a ganézás. Bocs, de ennél hangulatfestőbb szót erre nem tudok. .